Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Hebeny Zoltán: A tankötelezettség helyzete Szabolcs megyében 1868–1900 között

élő 12 tanuló mindegyike járt iskolába, az alsó járáshoz tartozó Nyírbátorban pedig 35-ből 10-en tanultak. Az iparos tanoncok ilyen nagymérvű iskolázatlanságát a vasárnapi iskolák hiánya is elősegítette. Az említett járásokban csupán a nádudvari, alsó és felső, a nyírbátori alsó és felső, valamint a dadái alsó járáshoz tartozó Szentmihályon és Tiszadobon működött vasárnapi iskola. A vasárnapi iskolák hiányán túlmenően ezen gyermekek iskoláztatását akadályozták a mesterek is, akik a tanköteles gyermekeket a tanulási idő alatt is foglalkoztatták. Ez a tény arra késztette a közigazgatási bizottságot, hogy az ilyen mesterekkel szemben erélyesen lépjen fel. 1877-ben egy olyan határozatot hozott, amelyben ,, . . . megtiltotta a megyében lakó iparosoknak 12 éven alóli tanköteles gyermekeknek mesterinasokká leendő felfogadását azon oknál fogva, hogy tanköteles éveiknek betöltése előtt az iskolába járástól vissza ne tartóztathassanak, s ezáltal lehetővé tétessék rajok nézve a törvényszabta időig való rendes oktatásbani részesülhetés."(37) Ez az intézkedés azonban nem tudta megoldani az égető feladatokat. Az iparos tanoncok teljes beiskolázása nem valósult meg. Ezen a helyzeten csak részben változtattak az 1884. év után megalakult alsófokú iparos tanonc iskolák. A megye alsófokú iparos iskoláinak megalakulását Trefort Ágoston 1882. május 8-án kelt rendelete segítette elő. Ebben iparos tanulók számára iskolák felállítását rendelte el minden nagyobb városban, s egyben anyagi támogatást is kilátásba helyezett: „Hajlandó vagyok mindenütt, hol a szükség kívánja a rendelkezésemre álló pénzösszeg erejéig az ily iskolák segélyezéséhez mérsékelt összegekkel hozzájárulni" — olvashatjuk a rendeletben.(38) Ennek nyomán a megye első iparos iskolája 1883. november 4-én megnyílt Nyíregyházán, melyről a közigazgatási bizottság jelentése a következőket írja: „ ... a város és az iparhatóságok hozzájárulásával az alsóbb fokú ipariskola 104 tanulóval, hat tanerővel .. . ünnepélyesen megnyittatott."(39) Ezt az iskolát 1884-ben kettő új intézmény megszervezése követte: az év elején Mándokon 34 tanulóval(40), november 1-én pedig Nagykállóban kettő tanítóval kezdődött el az oktatás.(41) Az iparos iskolák száma az 1885/86-os tanévben a nyírbátori, a nyírbaktai és a kisvárdai megnyitásával hatra emelkedett.(42) Az 1884. évi XVII. tc. — amely az iparos és a kereskedelmi tanoncoktatásról rendelkezik — megjelenése után alsófokú kereskedelmi iskola is alakult a megyében, amelyről jelenleg csak annyit tudunk, hogy az 1889/90-es tanévben már működött.(43) Összesen tehát az 1892/93-as tanévben 248 ismétlő, egy felső nép-, hat iparos, egy alsó kereskedelmi, egy női ipartanműhely és egy gimnázium állt fenn a megyében.