Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Hebeny Zoltán: A tankötelezettség helyzete Szabolcs megyében 1868–1900 között

Az iskolába járó 13—15 éves tankötelesek iskolatípusok szerinti eloszlása szemléletesen fejezi ki az iskoláztatás viszonyait, melyet a — VII. számú melléklet adatai alapján — százalékban a következő táblázat mutat be.(44) ~ Iskolatípusok Ev „ ismétlő felső nép. iparos alsó ker. ipartanm. gimn. 1882 94,70 0,68 — — — 4,62 1883 85,58 0,75 — •— — 3,66 1884 93,12 0,60 2,12 — — 4,15 1885 94,90 0,50 ? — ? 4,60 1886 95,09 0,85 ? — ? 4,06 1890 93,83 1,28* ? ? 4,90 1892 85,51 0,61 8,10 0,70 0,94 4,15 1893 86,75 0,67 8,14 0,75 ? 3,69 * = a polgári iskolával együtt! A táblázatból megállapítható, hogy a korszerű műveltséget és a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulási lehetőséget egyedül biztosító középiskolában, az evangélikus gimnáziumban átlagosan a tanulók 4,23 százaléka tanult. Az igen alacsony fokú szakmai ismereteket nyújtó női ipartanműhely és alsó kereskedelmi iskolában összesen kb. 1,5—1,6 százalék részesült oktatásban. Az iparos tanulók aránya egy évtized alatt közel négyszeresére nőtt, de 1893-ban a megfelelő korosztálynak csupán a 8,14 százalékát képviselte. A felső népiskolában, amelynek legkevesebb heti óraszáma 18 volt, de továbbtanulásra kevés lehetőséget adott, a tanulók aránya még az egy százalékot sem érte el. Végül az elemi iskola ismétlő tanfolyama, amelyben nyáron heti 2 órát, télen heti 5 órát fordítottak tanulásra, fogadta be a 13—15 évesek átlagosan 92.44 százalékát. Ezekből az adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az adott korosztály túlnyomó részének a magasabb műveltség megszerzése nem volt lehetséges, ami azt jelentette, hogy mintegy konzerválódott a műveletlen s egyben olcsó munkaerő. A fentebb bemutatott megyei iskolázási adatok alapján azonban meggondolatlanság lenne azt a következtetést levonnunk, hogy Szabolcs megye közoktatási helyzete az országos átlaghoz viszonyítva jónak mondható. Ugyanis a hivatalos jelentések bár iskolába járó tankötelesekről szólnak, de számtalan tény igazolja azt, hogy az említett adatok az iskolába beiratkozottak számát jelentik. Reálisabb képet kapunk tehát a megye közoktatási helyzetéről, ha az iskolából év közben kimaradt, csak