Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Hebeny Zoltán: A tankötelezettség helyzete Szabolcs megyében 1868–1900 között

letes kimutatásból (VI. számú melléklet) mi csupán az iskoláztatásukat vizsgáljuk a következő táblázat segítségével.(36) Az iparos tanulók Járások száma iskolába ír—olvas analfabéta nem jár Kisvárdai 97 97 61 36 Nádudvari 119 79 104 15 Nyírbátori 47 25 34 13 Dadái 177 177* 155 22 Összesen: 440 378 354 86 * = járvány miatt ííyíregyházán i42 tanuló nem jár. A megye 440 iparos tanulója közül 1874-ben — az adatfelvétel idején — 378 gyermek teljesen iskolázatlan volt. Ezek a hét minden napján a mestereknél dolgoztak, nem ritkán napi 14—16 órát. Az iskolába járó 62 tanuló is gyakorlatilag hasonló körülmények között élt, mert iskoláztatásuk vasárnaponként néhány órában történt. Az iparos tanulók teljesen iskolázatlanok maradtak a kisvárdai és a dadái járásban. A tanoncok műveltségére illetve műveletlenségére jellemző, hogy összesen 354-en tudtak írni és olvasni, 86 gyermek pedig egyáltalán nem rendelkezett az írás és olvasás ismeretével. Az írástudók között meglepően nagy volt azok száma, akik számtani ismeretekkel egyáltalán nem rendelkeztek; pl. a Kisvárdán élő 41 írástudó gyermek közül 24-en nem tudtak számolni. Járásonként és településenként vizsgálva az iparos tanulók helyzetét reálisabb kép tárul elénk. A kisvárdai felső járáshoz tartozó Mándokon 22, az alsó járáshoz tartozó Kisvárdán 75 iparos tanuló közül senki sem járt iskolába. A dadái alsó járáshoz tartozó Tiszalökön 6, Szentmihályon 6, Tiszadobon 3, Polgáron 20 és Nyíregyházán élő 142 tanuló szintén elkerülte az iskolát. (Megjegyzendő, hogy Nyíregyházán működött 2 vasárnapi iskola, ahol a 20 analfabétán kívül iskolába jártak a tanoncok, de a tárgyalt évben az iskoláztatás járvány miatt szünetelt.) A dadái közép- és felső járásban ipari tanulók nem is voltak. A nádudvari középső járásban 26 közül senki sem, az alsó járásban 46 tanuló közül csak 2 tanuló járt iskolába. A felső járáshoz tartozó Balkányban 9 iparos tanuló volt, akik közül 7-en analfabéták voltak, de senki sem járt iskolába. Nagykálióban, az akkori megyeszékhelyen viszont mind a 38 iparos tanonc járt iskolába. A tanoncok iskoláztatása terén a nyírbátori járásban volt a legjobb a helyzet. A felső járáshoz tartozó Nyírbaktán