Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Hebeny Zoltán: A tankötelezettség helyzete Szabolcs megyében 1868–1900 között

1886-ban 65,90 százalék mellett 86,72 százalék, 1890-ben a 68,54 százalék mellett 87,60 százalék és 1892-ben a 69,50 százalék mellett 92,95 százalék ez az arány. A tankötelezettség megyei vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az iskolába járó 13—15 évesek iskolatípusok szerinti eloszlását. Ezen korosztály iskoláztatásáról tekintsük át az 1882—1893 közötti időtartamot. Az említett időben a gyermekek számára ismétlő, felső nép-, iparos (fiú), női ipartanműhely, alsófokú kereskedelmi és egy gimnázium állott fenn a megyében. Az ismétlő iskolák számát tekintve az első adatunk 1882-ből származik. Ekkor összesen 167 működött: ebből három évfolyamú volt 101, kettő évfolyamú pedig 66 iskola.(30) Ezen iskolák száma 1893-ra 248-ra emelkedett(31) Ez egyben azt is jelentette, hogy a megye elemi iskolái közül 66 még mindig nem rendelkezett ismétlő tanfolyammal. A felső nép-, illetve polgári iskolák felállítására az 1870-es évek közepén történtek kezdeményezések. így pl. 1877. november 13-án tartott közigazgatási bizottsági ülésen Weisz Gábor bizottsági tag indítványozta, hogy a tankerülethez tartozó Nyíregyháza, Püspükladány, Nádudvar, Balmazújváros, Űjfehértó, Szentmihály, Polgár és Nagykálló, azaz az 5000 lakosnál nagyobb településeken hozzanak létre felső nép- vagy polgári iskolákat. A bizottság azonban ezt az indítványt még elvetette. A 27 000 lakosú Nyíregyházán a bizottság „ . . . polgári iskola felállításának szükségét nem látja . . ." mivel már működik egy magán jellegű, Palánszkyné Csapó Ida által fenntartott „felsőbb leánynevelő intézet" és egy evangélikus gimnázium.(32) Nyíregyháza polgármesterének 1881. május 23-i jelentéséből azonban már egyértelműen kitűnik, hogy az 1880/81-es tanévben egy községi jellegű „felső leányiskola első osztálya" megkezdte működését,(33) melynek tanítója Tanos Irma lett.(34) Ez a lányok számára létrehozott felső népiskola kettő évfolyammal 1893-ban is működött, azzal a változtatással, hogy 1884 októberétől az iskolán belül „női ipartanműhelyt" is nyitottak.(35) A lánytanulók számára ezzel az iskolaválasztás lehetősége ki is merült. A megyében élő „iparos tanoncz" gyermekek iskoláztatása szinte teljesen megoldatlan volt. Bár az 1872. évi VIII. tc. az iparos tanulók beiskoláztatását kötelezővé tette, de az ilyen jellegű intézetek csak nagyon lassan alakultak meg. 1874-ben pl. a megyében 440 iparos tanulóról tudunk, de iparos iskola ekkor még nem működött. A Földművelés-, Iparés Kereskedelemügyi Magyar kir. Minisztérium 7593/1874. sz. leirata alapján készült jelentésből a tankötelesek pontos száma nem állapítható meg, mert azok között 16—17 éves „tanonczok" is szerepelnek. A rész-