Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szászi Ferenc: Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdaságban alkalmazott gazdálkodási módokhoz (a századfordulón és a két világháború között)

Szabolcs megyében a jelzett három tájegységnél és az országos átlagnál kevesebb szántógép-szerelvény jutott 100 000 kh szántóföldre és így e

gy gépre a legtöbb földterület esett 1925-ben. Az országrészektől és az országos átlagtól a szántógép-szerelvények kihasználásában is elmaradt a megye. Országos átlagban egy-egy szántógép szerelvény 1021 kh szántóföldet szántott fel és 313 kh-t munkált meg másféle módon, Szabolcsban és Ungban ezek a számok 824 kh, illetve 230 kh. A vizsgált növényhatóságban 1925-ben a szántógéppel felszántott terület az összes földterület százalékában 5,2, az Alföldön 6,3, az északi dombos vidéken 8,7, a Dunántúlon 10,8 és országosan átlagban 8,3 százalék volt. Szabolcs megyénél csak Szatmár, Bereg és Zala megyékben szántottak fel szántógéppel kisebb arányban földet az összes földterülethez viszonyítva.(51) A gépesítés, a lassú technikai fejlődés nem hozott lényeges változást a mezőgazdasági növénytermesztésben. A gazdasági válság idején pedig a rendkívüli munkanélküliség miatt a miniszteri tanácsos egyenesen azt írta Szabolcs megye főispánjának, hogy amíg megfelelő munkaerő áll rendelkezésre az aratásnál, a gépek igénybevételétől lehetőleg tartózkodjanak.(52) Az elhúzódó gazdasági válság után a mezőgazdaságban a gépesítés lassan továbbhaladt, de a növénytermelés szerkezete és hozama, mint láttukra harmincas évek végén is alig változott országosan és a megyében is.(53) Az első világháború után az állattenyésztés számszerűleg Szabolcs megyében jobban visszaesett, mint országos átlagban.(54) A visszaesésben különösen feltűnő az, hogy a húszas évek közepétől az 1925. és az 1930. évi statisztikai felmérés tanúsága szerint, tovább folytatódott az állatállomány számszerű csökkenése. A szarvasmarha-állomány 1925ben 11 százalékkal, 1930-ban viszont 25 százalékkal volt kevesebb a megyében, mint 1911-ben. A sertésállomány 1925-ig 23,5 százalékos viszszaesése 1930-ban 31,3 százalékra nőtt. Különösen nagyarányú volt a juhtenyésztés csökkenése. 1911-től 1925-ig a juhok száma 15,3 százalékkal, 1930-ig már 40,7 százalékkal esett vissza.(55) Szabolcs megyében az állattenyésztés visszaesését mutatja az egy