Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szászi Ferenc: Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdaságban alkalmazott gazdálkodási módokhoz (a századfordulón és a két világháború között)
négyzetkilométerre és az 1000 lakosra jutó állatállomány számszerű alakulásáról készített alábbi statisztikai kimutatás: Az állatlétszám 1911-ben és 1930-ban(56) . . 1 négyzetkilo- , nnn _ _ szam szerint 1000 lakosra méterre Szarvasmarha Szabolcs megye 1911. 118 029 22,7 455 Magyarország 20,8 585 Szabolcs megye 1930. 88 643 18,9 221 Magyarország 19,2 205 Sertés Szabolcs megye 1911. 160 810 40,0 804 Magyarország 23,0 426 Szabolcs megye 1930. 110 612 23,6 280 Magyarország 25,4 221 Juh Szabolcs megye 1911. 119 002 32,7 658 Magyarország 26,9 497 Szabolcs megye 1930. 70 666 15,1 179 Magyarország 15,7 168 A szarvasmarha fajtaváltásában a statisztikai kimutatás szerint Magyarországon jelentős változások következtek be. 1925-ben az összes állománynak 74,5 százaléka szimentáli és 1,5 százaléka borzderes volt. A sertéstenyésztésben azonban a hússertés aránya 14,7 százalékról 6,6 százalékra esett vissza.(57) Megyei statisztikai kimutatás hiányában a Szabolcs megyei állattenyésztés elmaradottságának jellemzésére a kérdéssel foglalkozó kortársat idézzük. A Szabolcs megyei kisgazdaságok szarvasmarha-tenyésztésének elmaradottságáról az alábbiakat olvashatjuk: A „kisgazdaságok amúgy is dégénérait magyar fajta marháikat tarka bikákkal keresztezték. A következmény, hogy se igavonó erő, se hústermelés, se pedig megfelelő tejhozam . .., hanem nagymértékben elterjedt a tüdővész. A kisgazdák továbbra is a magyar tarka takarmányozásának megfelelően takarmányoztak... s torzszülöttek állottak elő." A legelők különböző minőségét érintve az idézett szerző azt emelte ki, hogy a legsilányabbak azok a közlegelők, amelyeket a földreform idején