Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szászi Ferenc: Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdaságban alkalmazott gazdálkodási módokhoz (a századfordulón és a két világháború között)

A külterjes gazdálkodást a művelési ágak megoszlásánál jobban mutatja a termények vetésszerkezeti megoszlása:(6) 1. Rozs 2. Tengeri 3. Dohány 4. Búza 117 000 kh 64 000 kh 16 000 kh 60 000 kh 6. Tavaszi kalászos 36 000 kh 7. Kapás és szálas tak. 43 000 kh 8. Cukorrépa és kerti termék 9 000 kh 9. Rendes ugar 84 000 kh 5. Burgonya 32 000 kh 10. Feltételes kétéves ugar 50 000 kh A kimutatásban különösen szembeötlő, hogy Szabolcsban az összes vetésterületből a gabonafélék, a szántóföld 41,6 százalékát foglalták el, és az ugar (feltételes és rendes) a bevetett területnek csaknem harmadát tette ki. Az összes kalászosok területi aránya kb. 20 százalékkal volt kisebb az országos átlagnál, de az ugar említett nagysága miatt a tengeri vetésterület a 12,5 százalékos aránnyal jóval az országos alatt volt.(7) A cukorrépa, a kapás és szálas takarmány vetésterülete, a 10,1 százalékos aránnyal meghaladta ugyan az országos átlagot, de alacsony részesedése a vetésterület egészéből a külterjes gazdálkodást példázza.(8) A vetésszerkezet Szabolcs megyei változásának bemutatására az adott keretben nincs módunk, de a változást, ugyanakkor a külterjes gazdálkodás megmaradását érzékelteti a megye gazdasági előadójának az 1911. évi jelentése: „Szabolcs vármegyében, melynek lakossága majdnem kizárólag őstermeléssel foglalkozik, fő jövedelmi forrását még ma is a kalászos nemüekből óhajtja kivenni." A közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentés lejjebb így folytatódik: „Mindinkább tért hódít nálunk is a kapásnövények felhasználása. Különösen a burgonyatermelés vétetett fel egész általánosságban, mint elsőrendű s legjövedelmezőbb termelési ág. A burgonyatermelés különösen fellendült a kisparaszti gazdaságokban, ahol vetésforgóban előveteményül használják kalászosok alá."(9) A külterjes gazdálkodási módot igazolja a termékek rendkívül alacsony terméshozama is.(10) A főbb mezőgazdasági szántóföldi növények terméseredményei hektáronként mázsában 1894-ben :(11) összesen: 511 000 kh Búza Rozs Árpa Zab Szabolcs megye Tisza bal partja Tisza jobb partja Magyarország 16,86 14,8 14,23 15,6 15,86 16,52 14,32 17,29 16,19 16,99 16,7 18,74 23,1 26,49 22,46 25,23