Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szászi Ferenc: Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdaságban alkalmazott gazdálkodási módokhoz (a századfordulón és a két világháború között)

Kukorica Burgonya Szabolcs megye Tisza bal partja Tisza jobb partja Magyarország 9,82 10,17 9,21 12,2 101,8 86,48 90,32 86,5 Az 1894. év a termésátlagokat és az értékesítési viszonyokat tekintve nem tartozott sem a legrosszabb sem a legjobb évek közé. Olyan évnek tekinthető, amettől a gabonafélék termésátlagának korábbi növekedési üteme lelassult. A táblázatos kimutatásból az derül ki, hogy búzából Szabolcsban az átlagtermés jobb volt, mint az országos és a jelzett tájegységek termésátlaga, ugyanakkor jelentősen elmaradt, a kimutatásban nem jelzett kisalföldi 19,2 mázsás hektáronkénti átlagtól. A többi gabonaféléből a szabolcsi terméshozam a magyarországi átlagtól (a dunántúli és a kisalföldi átlagot meghaladó terméshozamok miatt) és a tiszántúli terület atlagaitól is elmaradt, a Tisza jobb parti, az Északkeleti Felvidék átlagához volt nagyon közel. Kukoricából is csak ez utóbbi terület termésátlagát előzte meg alig említhető mértékben és minden tájegység terméshozamától kevesebb volt a hektáronkénti eredmény. Egyedül a burgonya termésátlaga volt a vizsgált megyében nagyobb az országosnál és a jelzett tájegységeknél, de a Kisalföldön ebből a termékből is nagyobb eredményt mutatott a hektáronkénti hozam. Az 1894. évi Szabolcs megyei terméseredményeknek átlagos voltát igazolja a vizsgált év és más évek alispáni jelentéseiben kimutatott termésátlagok összevetése. Az 1891. évi termésátlagok például gabonanemüekből minden járásban az 1894. évi átlag alatt maradtak, csupán tengeriből termett több valamivel az azonos területegységénél2) 1896-ban az őszi búza termésátlaga hektáronként 14,5 mázsa, a rozsé 10,6, az árpáé és a burgonyáé 80 mázsa volt.(13) Az érzékeltetett alacsony Szabolcs megyei terméshozam a megyén belül nem azonos, de alapjában a növénytermesztéshez viszonylagosan gyenge termőtalajon kívül a nyomásos gazdálkodással és az elmaradott talajműveléssel hozható kapcsolatba. Különösen a parasztgazdaságok technikai felszereltsége volt nagyon kezdetleges. Az 1895-ös felmérés adatai szerint az 5 holdig terjedő gazdaságokban 4,8 gazdaságra jutott egy eke, illetve 0,2 eke esett egy törpegazdaságra. A törpegazdaságok 20,8 százaléka rendelkezett ekével, és az akéknek 96 százaléka fagerendelyes volt. 10,1 gazdaságra jutott egy