Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Für Lajos: A kapitalizmus korának termelés- és üzemtörténeti kutatása

munkát kíván a termeléssel kapcsolatos kérdések vizsgálata mindenkitől. De számításba kell venni azt is, hogy a történelem bonyolultsága talán sehol nem jelentkezik olyan magas fokon, mint a termeléssel összefüggő kérdéskörökben. Aki csak egy kicsike szegletét is kutatta a „mélytengeri áramlásnak", fogalma lehet arról, hogy hányféle is ágaznak a szálak, az éghajlattól a vetőmag minőségéig, a talajviszonyoktól és technikai fejlődéstől a társadalmi szerkezet átalakulásáig mennyi kapcsolódása van egy-egy jelenségnek, mozzanatnak. S tudja azt is, hogy mi mindenhez kell vagy kellene értenie a feladattal megbirkózni akaró kutatónak. De nemigen gyakorol ellenállhatatlan vonzerőt az sem, hogy az agrárgazdasági kérdések feldolgozását ma már nem csupán a divat, de a bonyolult viszonyok megragadása, az elért eredmények tudományos egzaktsága miatt sem igen lehet korszerű módszerek és eljárások nélkül művelni. A tőkés korszakra jellemző számadatok tömege miatt boldogulni akkor lehet csak, ha a hagyományos megközelítési módok mellett a matematikai statisztika, s a lehetőségekhez mérten a számítógépes feldolgozás módszerét is alkalmazzuk. Görbék, ábrák, trendek, együtthatók és szórásképek alkalmazásával ma már számolnia kell mindazoknak, akik szakmánkban új eredmények és új összefüggések megfogalmazását tűzték maguk elé. A forrásnehézségekben, a szemléletben s a nem éppen vonzó újszerű módszerek alkalmazásában mutatkozó hátráltató tényezők ellenére is jelentős előrehaladás történt az elmúlt másfél évtized alatt a termelés- és üzemtörténeti kutatások terén. Az eredmények puszta felsorolása is meghaladná a rendelkezésre álló keretet, éppen ezért meg kell elégednünk a főbb eredmények vázlatos bemutatásával. 1965 derekán olyan elemző és összegző munka hagyta el a nyomdát, amely a tőkés-korabeli parasztság történeti kérdéseit kísérelte meg tematikus rendbe állítani. A tanulmánygyűjteményből három írás is a paraszti gazdálkodás szabadverseny-korszakának főbb folyamatait próbálta bemutatni. A termeléstörténeti kutatások egy része azóta is a „zöld kötetek"(4) által lefektetett alapokra építkezve gyarapította ismereteinket és tudományos felismeréseinket. A termeléstörténeti munkák, tanulmányok tematikailag tulajdonképpen az országos, regionális és helytörténeti, illetve az ún. ágazat-történeti kutatásokban mutattak fel olyan eredményeket, amelyek egyfelől a kutatások szükségességét, másfelől a vállalkozás értelmét minden agitatív jellegű felhívásnál meggyőzőbb erővel igazolták. A polgári korszak hosszabb-rövidebb szakaszát felölelő, az egész országra kitekintő termeléstörténeti feldolgozások száma épp úgy megszaporodott, mint ahogy örvendetes módon megnőtt a regionális és helytörténeti munkák száma is. Az olyanoké, amelyekben a tőkés-korszak ag-