Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén
FÜR LAJOS: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén A feudális kor utolsó, XVIII—XIX. századi szakaszában végrehajtott országos összeírások gazdag anyagát csak az utóbbi időkben kezdte igazán hasznosítani történetírásunk. Elsősorban az agrártörténeti kutatások oldaláról irányult különös figyelem e forráscsoportokban rejlő termelésés társadalomtörténeti értékek kihasználására.(1) Fokozott érdeklődést, érthetően, szaktudományunk ún. kvantitatív szemléletű ága tanúsít.(2) Eltekintve attól a nagyszabású forrásfeltáró tevékenységtől, amelyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Osztálya indított el évekkel ezelőtt,(3) a szóban forgó összeírások közül az utolsó, az 1828. évi anyagából ezideig viszonylag keveset merített a gazdaságtörténeti feldolgozás. A háború előtt egyetlen forrásközlésnek számító publikáció látott napvilágot,(4) de újabban is mindössze néhány tanulmány épített a vonatkozó országos adóösszeírás adataira.(5) Meg kell vallanunk: a polgári korszak agrártörténeti kérdéseit kutató figyelmét ez esetben is a puszta véletlen terelte oda, hogy az 1828. évi összeírás alapján két sajátos helyzetű alföldi mezőváros agrárviszonyairól kíséreljen meg képet adni.(6) Az összeírás évében Nagykőrös város megküldte Nyíregyházának a számszerű kimutatáshoz kapcsolódó „megjegyzések" („Observationes") több helyen kibővített magyar nyelvű szövegét.(7) Ha a megfelelő források vagy utalások hiányában pontos okát a jelzett irat átküldésének nem is tudjuk, a két mezőváros — mint majd látni fogjuk — több mindenben hasonlatos helyzetét ismerve, a magyarázat szinte kézenfekvőnek látszik. Bizonyosan állítható: az irat nem véletlenül, nem valamely szeszélyes esetlegesség révén kerülhetett Nagykőrösről Nyíregyházára. A két város kapcsolatkeresésnek egyébként sem ez volt az első esete. Amikor az örökváltság után saját statútumát akarta Nyíregyháza elkészíteni, a váltsággal kapcsolatos ügyekben Budára utazó delegációnak meghagyták: hazafelé tartva tapasztalatszerzés céljából feltétlenül ejtsék útba Nagykőröst. A hasonló helyzetű és adottságú települések azonban nem csupán a statútumok elkészítésénél követhették egymás példáját. A hasonlóság jó alapot nyújthatott ahhoz is, hogy az olyan nagyjelentőségű összeírásnál, mint amilyen az 1828. évi volt, a város vezetői nézeteiket egyeztessék, s a városlakók érdekeit védő magatartásukat a viszonyok kölcsönös ismeretében alakítsák ki.
