Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Láczay Magdolna: A szabolcsi nemesség rétegződése 1797-ben
felkelőkhöz csatlakoztak olyanok is, akiknek nemessége ebben az időben vitatott volt, s ettől remélték ügyük jobb elintézését, továbbá itt szálltak hadba a hajdú kerületben élő nemesek is.(28) A katonáskodásra összeírtak megoszlása — jóllehet vagyoni helyzetükről maguk vallottak, s nem biztos, hogy hitelesen —, mégis alkalmasak a kategóriák arra, hogy a hadrafoghatók anyagi differenciáltságát megvizsgáljuk. Az első két kategóriabelieket gazdasági viszonyaikat illetően egybe vehetjük. Hadrafogható nemesek Száma I—II. kategóriába tartozók 634 23,77 III. kategóriába tartozók -, 672 25,20 IV. kategóriába tartozók 1361 57,03 2667 100,00 A katonáskodásra összeírtak kategóriánkénti megoszlásának arányaiból következik, hogy a feljebb részletezett beosztás szerint a hadrafoghatóknak több mint 50 százaléka nem élt olyan vagyoni helyzetben, hogy felülhessen, negyedénél több igényelt segítséget, s a nem egészen negyedrésznyi nemesség tudott önerőből a hívásnak eleget tenni. Mint a fentiekből kiderült már, ez az arány nem vetíthető az egész nemesi társadalomra, mégis alátámasztja azt a megállapításunkat, hogy megyénk nemesi társadalma a XVIII. század utolsó évtizedében igen differenciált, több mint háromnegyed része szegény vagy magát szerényen ellátóan élhetett, bár ezt csak úgy bizonyíthatnánk kielégítően, ha összevetnénk más rétegek: jobbágyok, kereskedők életmódjával. Viszonylag kevés a közép- és nagybirtokkal rendelkezők száma. A dolgozat nem kívánt mást, mint az adott források alapján tendenciákat, erővonalakat felkutatni, s ezzel vázolni ennek a kevésbé ismert osztálynak belső rétegződését. IV. Azt a kérdést tisztázzuk még, hogy mennyi lehetett a nemesség lélekszáma a vizsgált időszakban. Az 1797-es forrásunk önmagában ehhez nem elég, annak ellenére sem, hogy az adót családokra vetették ki, mert két nagyon fontos problémába ütközünk. Nem minden nemes került bele az összeírásba (legszegényebbek nem), a másik gondunk, hogy mennyinek becsüljük a családok lélekszámát. Az első nehézségen más összeírásokkal való összevetés segíthetne, csakhogy a különböző szempontú összeíráso-