Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Láczay Magdolna: A szabolcsi nemesség rétegződése 1797-ben

tétel duplán szerepel, ezért az összes adózó száma csak 4714. Az adófizetők azonban nem jelentenek egyúttal családfőt is, mert nemesi birtokot vagy beneficiumot mások is bírnak vagy bérelnek. Az előforduló egyéb jogon adózók megoszlása: Communitás(12) 104 Bérlő 25 Uradalmi tiszt 3 Mester ember 2 Zsidó 99 Város, falu 14 Pap 113 Református 72 Római katolikus 17 Görög katolikus 24 Rector 2 Kántor 3 összesen 368 Az összes adózók számából levonva a 368 adófizetőt, megkapjuk az összes adózó nemes családfő számát. Itt ugyanis az utasítás világosan a birtokot veszi alapnak, helyesebben a birtok egy évi jövedelmét, így a nemesi összeírásokkal ellentétben nem a személyek, hanem az adózó családok számát kapjuk. A családok jövedelem szerinti csoportosítására próbáltuk felhasználni a kivetett adóösszeget. A szóródás megállapításához a kategóriák megállapítása vált szükségessé, amelyet a megadott adókulccsal kellett kiszámolni. A 100 Ft utáni adó ugyanis nem arányos az 500 Ft utánival. Példával alátámasztva 150 Ft jövedelem után fizet 3 Ft-ot, amelyik a jövedelemnek ötvened része, 500 Ft után 30 Ft-ot, amelyik megközelítően tizenhatod része. Célszerű volt a jövedelmeket átlagonként vizsgálni, mert az adóhatárok tói—ig rendszerének torzításait csak így lehetett kivédeni, s a tényleges fizetési rendszert megállapítani. Ez azt jelentette, hogy nemcsak a jövedelmeket átlagolták, hanem az ezeknek megfelelő adókat is, így nemcsak a kerek adóösszegeknek volt meg a helyük, hanem differenciáltabbá váltak a kategóriák, a két szélső érték közötti elhelyezkedést is ki lehetett mutatni. Pl. 200—300 Rft-ig minden száz forint után 3 Rft az adó, azaz a két szélső adóhatár 6 és 9 Rft. Átlagjövedelem 250 Rft, átlagadó 7,50 Rft. A következő jövedelemcsoportnál 300—400 Rft-ig minden száz forint utam