Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Láczay Magdolna: A szabolcsi nemesség rétegződése 1797-ben
4 Rft az adó, 12—16 Rft a két szélső adóhatár, így az átlagjövedelem 350 Rft, az átlagadó 14 Rft. Ezek szerint felállítva a kategóriát, 251—300 Rft jövedelem után adóztak 7,50—14 Rft-ig. Ezzel a módszerrel nem kaphattunk mást, csak becslést, de az egyes kategóriákba tartozók száma mutatja, hogy megadott jövedelemmel a nemesség milyen megoszlásban rendelkezett, azaz milyen volt a vagyoni helyzete. A gyakoriság megvizsgálása után egy osztályközös gyakorisági sort állítottunk fel, ahol az adókivetési kategóriák átlagolásából indultunk ki, s csak ott finomítottunk, ahol előre számítani lehetett az adózók differenciálódására. Külön vettük a könyvben nevük szerint és a községeknél öszszeírtakat, vagyis a több helyen birtokosokat és kintiakókat, valamint az egy helyen birtokosokat. A számításokhoz nagy segítséget adtak Kovacsics József statisztikai, demográfiai munkái, amelyek felhasználásával igyekeztünk a szabolcsi nemesség vagyoni állapotát olyan mérőszámokkal jellemezni, amelyek kifejezik az egy csoportba tartozók helyzetét és a különböző csoportok egymáshoz való viszonyát. A statisztikát azonban csak módszernek tekintjük, amellyel megkíséreljük a múlt viszonyainak megismerését, tendenciák felfedezését, tudva, hogy eredményeink nem abszolutak, hanem viszonylagosak. Név M Összesen Átlagjövedelem A kivetett adó szerint Községenként ac [ózók Rft-ban Rft-ban adózók adózók száma szama szama 25— 50-ig 50 dénár 20 442 462 (1 Rft alatt) 50— 100-ig 1 35 1226 1261 101— 125-ig 2 — 2,50 25 773 798 126— 150-ig 2,50— 3 26 329 355 151— 250-ig 3 — 7,50 73 720 793 251— 350-ig 7,50— 14 103 195 298 351— 450-ig 14 — 22,50 61 45 106 451— 750-ig 22,50— 45 89 42 131 751— 1500-ig 45 — 105 68 11 79 1501— 3000-ig 105 — 240 34 1 35 3001— 6000-ig 240 540 18 — 18 6001— 12000-ig 540 — 1200 8 — 8
