Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Schemberger Ferenc: Pótlás Bél Mátyás Szabolcs vármegye leírása történeti művéhez

alatt állott és annak határai között volt, bár Mátyás király által Budán 1459. szeptember 29-én kiadott parancslevélben szabad városnak olvassuk. Ennek ellenére az idők folyása során mezővárossá sülyedt, s mint ilyenről olvassuk a levéltárunk 1553-ban, hogy a megye joghatósága alatt áll. Mikor a nevezett mezővárost az enyingi Török család bírta, akkor teljes egészében a megye bíráskodása alá tartozott. Az erdélyi fejedelmek uralkodása alatt azonban elszakadt a megyétől és a fejedelmekkel kötött békében Biharhoz csatolták. A hazai történeti művekben mindig azt olvassuk, hogy Bihar megye alá tartozik, amint ezt napjainkban az ősi Lónyay nemzetség sarja, a hetvenéves néhai Lónyay Ferenc őrnagy kedves módon e versekben írott meg: Debrecenre Régente hajadon szűz volt, férjhez mene immár Debrecen, Ennek két ifjú vadászta kegyét Minden igyekvéssel, megnyerni kívánta Szabolcs, de Termőföldjéért többre becsülte Bihart, Húst, kenyeret, rak elébe Szabolcs, de aligha Lyaeus Nedvéből jobban még nem itatta Bihar. És megelégelvén régibb kérője szerelmét Mint dús, túlnézett, hive kevés vagyonán.(31) A XVIII. század végéig Debrecent mindig mezőváros nevezettel illették, mígnem az 1715:108. artikulus a szabad királyi városok sorába iktatta, de már erről korábban is kapott I. Lipóttól decretumot. További igényt tart még a megye a Bihar megyéhez tartozó Sámsonra. Ez 1564-ben még Szabolcshoz tartozott, csak 1620-ban olvasható, hogy Biharban fekszik. De aztán hol Szabolcshoz, hol Biharhoz tartozónak említik, 1669-ben és 1670-ben Biharban van. Rajta kívül Acsád tartozott megyénkhez 1553-ban, 1639-ben és csak 1726-ban csatolták Biharhoz. Báránd egykor szintén ide tartozott, 1660-ban már Biharhoz tartozónak írják. Kabá, vagy Vajdakaba még 1625-ben is a mi megyénkben volt, bár azon igyekezett, hogy hajdú helynek számítsák. Köteles 1335-ben a mi megyénkben volt, 1440-ben bihari tartománynak írják. Még e században is vita tárgya volt hovatartozása, de a vita még ma sem dőlt el. Csáth, ez is ide tartozik, most Borsod megyében van. Kistokaj 1593-ban még népes falu s a mi megyénkhez tartozott, Zemplén megye a közelebbi években kezdte itt joghatóságát gyakorolni, miután újabban kezdett benépesülni.