Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Schemberger Ferenc: Pótlás Bél Mátyás Szabolcs vármegye leírása történeti művéhez

levele által kinevezve, Szabolcs megyének Nagykállóban 1621. szeptember 14-én tartott közgyűlésében e megye főispáni székébe ültetett és az ország törvényei előírt ünnepélyes esküt a megye urainak és nemeseinek köz.gyűlése előtt letette. Bethlen Gábornak, a szerit római birodalom hercegének, Erdély fejedelmének Oppeln és Ratibor hercegének a magyarországi részek urának -és székelyek grófjának e tisztségre tett adományát — miután e területet a nikolsburgi béke értelmében II. Ferdinánd átengedte — ugyan ő, mint az ország törvényes és koronás királya megerősítette, a Bécsben 1623. június 16-án kiadott parancslevele által. Ugyanez a főispán megszakítás nélkül vezette e hivatalt 1642-ig bezáróan. Gróf ghymesi Forgách II. Zsigmondról olvasható, hogy mint Szabolcs és Borsod megyék főispánja, királyi tanácsos és kamarás elnökölt a Madán 1643. december 2-án tartott közgyűlésen, és vezette a tisztújítást, miután már előbb 1643. október 10-én a megye rendéinek Petneházán tartott közgyűlésében az alispánok és a tisztikar idejüket, hivatali idejüket Isten jóvoltából szerencsésen kitöltve, elbúcsúztak és a főispán urat megye küldöttei által a tisztújítás megejtésére felkérték. A Petneházán 1646. március 9-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvében Botháry Borbála tiltakozását említik, aki, néhai ghymesi Forgách Zsigmond gróf Özvegye s természetes gyámja az említett férje urától született Ádám fiának. Bedegi Nyáry Bernát Szabolcs megyei főispánt a Gyulaházán 1647. szeptember 4-én tartott közgyűlésen iktatták be. Bryberi Melith I. Péter, a Brebiriek ősi nemzetségéből. A megyének Tasson, 1655. szeptember 9-én tartott közgyűlésében régi szokás szerinti szokott módon, a reáruházott hivatalba és tisztségbe tekintetes és nagyságos rozsályi Kun István Szatmár megyei főispán s ez alkalomra a fejedelem Őnagysága által megbízott fejedelmi biztos jelenlétében beiktattatva és bevezetve, miután I. Rákóczy György a neki átengedett és királyi oklevéllel megerősített hatalmánál fogva, az Ecseden 1654. december 21-én kiadott adománylevele szerint neki Szabolcs megye főispáni méltóságát adományozta. A fejedelmi kegy alapján tett adományt III. Ferdinánd Pozsonyban 1655. március 24-én kelt oklevelében tudomásul vette, jóváhagyta és megerősítette. A megye az adománylevél bemutatásával, felolvasásával és a megye közönségének egyhangú szavazatával pedig főispánnak fogadta el. Ö elnökölt és végezte a tisztújítást 1667. augusztus 31-én. Szálai Barkóczy V. Istvánra, aranysarkantyús vitézre és királyi tanácsosra Lipót Isten kegyelméből választott római császár, Németország, Magyarország, Csehország stb. királya Szabolcs vármegye főispáni tisztét,