Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

kozóan. (Fentebb már láthattuk, hogy Napkor igen régi település és temploma is valószínűleg már I. László korától létezik! A pápai tizedjegyzék szerény adatai is megerősítik ezt). A pápai tizedlajstromban már a Napkor jelentésű „Napkur" alak szerepel. 1414-ben pedig már első ízben a. mai nevén (Napkor) találjuk.(31) Mint már említettük a Balog—Semjén nemzetség, a honfoglalónemzetségek egyike, volt a Kállay-családok őse. E nemzetség XIII. század közepén élő tagjának, Ubulnak három fia volt. A Gergelytől származó ág (a Biri-i) már a XIV. században kihalt. Az Egyedtől induló (Kallói ág) leszármazottak sora a XVI. század közepéig tart. Napjainkig csupán — a Napkort is mindig birtokló — harmadik ág, Mihály ága maradt fenn. (Bár mint láttuk birtokrészekkel a másik két ág is nem egyszer rendelkezett Napkoron). A Mihály-ágnak a XV. században több tagja kitűnik a királyok körüli szolgálatokban. A XV., XVI., és XVII. században rokonsági kapcsolatba kerülnek a legjelesebb erdélyi családokkal, a Báthoryakkal, Bánffykkal, Homonnayakkal. A XV. századtól a Kállayakon kívül, akiknek kúriájuk is volt a faluban, más urak is rendelkeznek birtokkal Napkoron. 1446-ban a Sztrittey, 1452-ben az olnodi Czudar család volt a birtokosa. A Sztrittey család Ásvány, Székely, Felmegyer, Tura, Oros, Lök, Eszlár, Nagy-Kálló, Bir, Semjén és Napkor falvakban rendelkezett a Kállay-féle birtokrészekkel,, minden bizonnyal zálog címén.(32) A XVI. század második felében Nagykállói Lökös Ferenc ellen folytatott per jegyzőkönyve pedig azt mutatja, hogy egy Csáthy Gáspár nevű személynek nemcsak birtoka, de kúriája is volt a helységben.(33) * * * Mint ismeretes, a Napkortól 8 km-re fekvő Nagykálló lakossága teljes egészében sohasem adózott a töröknek. A kb. 3 évtizedes adózás alatt a XVI. század 70-es éveiben adózott a város lakosságának legtetemesebb része, kb. háromnegyede.(34) Az 1572—73-ra felépített kallói vár pedig megakadályozta, hogy a török hódoltság vonalát jelentősebben keletebbre, északabbra tolják, hogy a megyét teljesen török hódoltsági területté változtassák. 1627-ben a törökök és Habsburgok között béke jött létre, éspedig az 1606-os béke feltételeinek megfelelően. Ezért a nádor elrendelte Sza-