Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

bölcs vármegye részére, hogy vizsgálja meg és tisztázza, hogy mely falvak, mettől-meddig hódoltak a töröknek. A nádor utasítására 1628-ban a vármegye 60 faluból idézett és hallgatott meg tanúkat a hódoltságról. Az érdekes dokumentum Napkorra vonatkozó részét szó szerint idézzük: „Kalmár Lőrinc, 70 éves, Mester Gáspár 50 éves, megesküdtek és hitük után azt vallják; tudják azt, hogy az előbbeni tatárjárás előtt egyszer meghódoltanak vót, és akkor egy esztendő alatt vótanak hódoltságban, de ismét elhagyták, melynek lehet 60 esztendeje. Annak utána ismét, Bocskai István fejdelemségében kívánta Ajasz aga, szolnoki, hogy hódoljanak, melyet tudomására adtak vót, akkoron Kállay Miklós uramnak őkegyelmének. Őkegyelme tudására adta — Kassán levén akkor — Bocskai fejedelemnek. Őfelsége írt a szolnoki bégnek, hogy miért kívánja hódolásunkat és a bég megírta, hogy meg ne hódoljanak, és azóta soha nem hódoltak és nem is erőltették a hódolásra."(35) A vallomásból kiderül, hogy Kállay Miklós földesúr kérésére és Bocskai fejedelem közvetlen közbenjárására — de még inkább a kallói vár védelme következtében! — Napkor 1628-ig mindössze egy évben fizetett a töröknek adót 1570 táján. Az említett tatárjárás a török birodalomba tartozó krimi tatárok 1594-es betörésére vonatkozik, melyben a megye déli részén levő falvakat végig pusztították. Szabolcs vármegyének egy 1681-ből származó irata(36) azonban azt bizonyítja, hogy a XVII. század második felében viszont Napkor (egyúttal a megye községeinek legalább a harmadrésze: Pap, Gyulaháza, Karász, Anarcs, Kis Varsány, Kenéz, Aranyos, Apathy, Mogioros, Lövő, Gyüre, Páloca, Boka, Ajak, Teth, Napkor, Tas, Dombrad, Patroh, Berencz) rendszeresen adózik a töröknek. Lasztóczy István szolgabíró és Czabay István jurátus a vármegye és az esztergomi érsek utasítására összeírják az egyes falvak török hódoltsági kárait. Kivallatták a „ .. . falvakat, kik hódoltanak meg az pacificatio után az törököknek, és mostanis kik hódolnak melyik véghurhoz... és esztendőként való Adaja egy-egy falunak mennyire extendáltatik." A felsorolt falvak többsége a váradi basának adózik, három — köztük Napkor is — a szolnoki pasának: „Napkor Szolnokhoz hódol. Az urok muhazin Pasa. Adaja esztendőnkint flo: 120." Bár Napkornak a XVII. században 30—40—50 portája mindig van, a 120 forint évi adót igen komoly összegnek kell tartanunk. * * * A 150 éves török uralom és a kuruc kor idején egyébként a Nyírség katonai—stratégiai jelentősége ugrásszerűen megnőtt. A Habsubrgok és •az erdélyi fejedelmek kötélhúzása igen gyakran vezetett hadműveletek-