Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

folytán a párbajban Lengyel János fejét veszítse." „A többi birtokokra nézve is megegyeztek."(25) (Köztudott, hogy a középkori, feudális szokásjog a tanúkkal és oklevéllel való bizonyítás mellett a párbajnak is jelentős szerepet juttat.) Napkorból azonban nem kapott semmit. Az örökösödési perek végtelen sorát lehetne szaporítani, — az utolsó előttiek egyike Jósika Miklóst is évtizedekig keserítette — példának azonban talán ezek is elegendők. * * * Mint a régészeti leletek mutatták, Napkor térségében a bronzkortól kezdve településsel lehet számolni. Az első Árpádházi királyok korában lakott voltára utal az I. István-kori temető. Napkor korai jelentőségét jelzi, hogy már a tatárjárás előtti időben temploma volt. Mivel a templom Szent Istvánról van elnevezve, feltételezhetjük, hogy még I. László építteti. I. István egyházépítő munkáját ugyanis László új lendülettel folytatja. A napkori templom a XIV. századi oklevelekben (1345, 1400) is, és később is, mind a mai napig, István király nevét viseli, ő a templom védőszentje, ezen a napon van a templom búcsú. Egy 1335-ből származó perbeli okirat a tanuk leírásánál szintén Napkor korabeli jelentőségére enged következtetni: ,,A megnevezett tanúk: tyukodi (De Tykod) Demeter fia: Dezső (aki a kérdéses időben a Tisza túlsó oldaláról tartott Napkoron át hazafelé), makrai Péter fia: Demeter (aki Kisvárdáról) (de villa Warada) jövet haladt át Napkoron), mindketten Szatmár vármegyéből; biri-i János fia: Fábián (aki Birből ment Napkoron át Apagyra) ..." Vagyis a Nyírséget átszelő két főútvonal — Napkor éppen a Nyírség közepén és viszonylag magas domobokon fekszik — Napkoron keresztezte egymást. Az egyik Kisvárdáról Napkoron, Nagykállón át Debrecenbe vezetett, a másik a Tisza túlsó oldaláról, Tokaj felől Napkoron át Bátoron, Nagykárolyon, Szatmárnémetin át Erdélybe. Igaz a Tokaj felől Bátor felé vezető út a nyírvíz szeszélyei miatt két ágon is haladt: Kereszturon (Kótajon), Túrán át Napkort érintve és Nyíregyházán, Nagykállón keresztül, Napkort kikerülve. E rendkívül széles országutak napjainkig fennmaradtak, bár mint földutakat egyre kevesebbet használták. Napkoron Megyeri út (Megyer az egyik közeli helyiség Tokaj irányában!) és Téti út (Tét szomszédos helyiség Kisvárda irányában!) néven ismertek. A Téti út melletti Várdi szőlő hegy is feltételezhetően