Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

Várdától vezető útvonalra utal és nem a domb (a nyírségi dombokat egyébként, mivel a közelben magas hegyek nem látszanak, szintén hegyeknek nevezik!) tetején vagy valahol a környékén levő földvárra. (Bár honfoglalás-kori, István-kori földvár létét a Várdi szőlő hegyen nem feltétlenül kell kizárni. Erre nem a névből lehet gondolni, hanem abból, hogy a középkorban létező Váralja nevű település mindössze pár kilométerre van tőle, míg a legközelebbi ismert korai földvárak a Nyírségben Kereszturon, Vár dán, vagy a Kállósemjén melletti Óváron, sokkal messzebb estek. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ez a domb a Nyírség peremén húzódó dombokat leszámítva a Nyírség legmagasabb dombja.) Ezeket az utakat a tsz-ek, mint fölösleges dűlő utakat, már vagy felszámolták vagy hamarosan fel fogják szántani, s ezzel a középkori élet igen jelentős tanúbizonyságai fognak eltűnni végleg szemünk elől. Szerencsére a XVIII—XIX. századi térképek világosan megörökítik ezeket a — korabeli gazdasági élet ütőerét képező — jelentős középkori országutakat.(28) Az országutak találkozása is érthetővé teszi, hogy Napkort a Nyírség kiemelkedő helységei (Szabolcs, Nagysemjén, Nagykálló, Várda, Bátor stb.) után — évszázadokon át — tekintélyes hely illette meg. * * Ha feltételezzük — s ezt joggal tehetjük, — hogy a települések felsorolásakor nemcsak a földrajzi elhelyezkedést tartották szem előtt a középkori oklevelekben, hanem a helységek jelentőségét is, akkor azt láthatjuk, hogy Napkort Semjén után azonnal a második helyen említi a legtöbb forrás. Például egy 1307-ből származó oklevélben a sorrend: „Semjén, Napkor, Szentmihály és Tuth."(27) Ezek a települések összefüggő birtokterületet alkottak. Szentmihály később (Kalló-) Semjénbe, Tuth pedig Napkorba olvadt be. Tuth Semjén és Napkor között terül el és semmiképpen sem szabad összekeverni (Nyír-) Téttel, amelyik Napkor és Székely között éppen az ellenkező irányban fekszik, de Tótkálióval sem.(28) Tét nem volt Kállay birtok. Mindig más, a Tisza felé eső földrajzi helynevekkel (Gáva, Szabolcs, Székely, Laskod stb.) összefüggésben olvassuk és nem a négy előbb említett helységgel együtt fordul elő. Tét különböző alakjaiban (Teth 1357, Theth 1363, Thethe 1369, Teeth 1379, stb.) mindig az „e" magas magánhangzó fordul elő, de sohasem az ,,u". A Tuth alakjaiban (Tud, Thuth) viszont csak az ,,u" magánhangzó szerepel. Nem azonosítható a Tuth településnév Totkallo (Thotkallo, Towtkallow, Towthkallow, Toldkallou, Touthkallou, stb.) tót előtagjával sem. Az ,,o" vagy „ou" magánhangzót tartalmazó szavak a „tót" etnikumra utalnak (Tótkálló).