Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

Szentmihály föld, Napkor, Beltuch (ez a másik Beitek = Nyírbéltek), Tyvodorehuchi nevű föld, Igrucy föld, Porvod föld fele."(19) A nádor vezette „osztályos per" tehát megerősíti Mihály fiait, (akik egyúttal Napkor tulajdonosai is) ,birtokaikban. A Napkort is birtokló Kállayak hamarosan tovább aprózzák vagyonukat. Amíg 1319-ben még Mihály három fia osztozkodik, 1329-ben már István nevű fiától származó négy unokája: János, Péter pap, István és Miklós osztották négy részre összes javaikat, így ,,Semjén és Napkor birtokokat, valamint a többiek haszonélvezetét."(20) Biri-i Tamás 1341-ben „birtokosztály megmásítása ügyében"(21) ismét perbe hívja valamennyi Kállayt, Egyed és Mihály leszármazottait egyaránt. Pál országbíró 1342-ben helyt ad kívánságának és a Kállay nemzetség biri-i, kallói, váraljai és napkori (ezúttal nem semjéninek nevezi!) ágát egyaránt birtokaik új megosztására utasítja.(22) Ezen újabb osztozkodás eredménye lehetett, hogy a kallói ág, Egyed leszármazottai is szinte Szabolcs valamennyi Kállay-birtokán rendelkeztek birtokrésszel, s így Napkoron is. A leleszi konvent 1345-ben privilegialis oklevelet állít ki, egyrészről Egyed fia Iván fiainak: Lászlónak, Andrásnak és Demeternek, másrészről ugyanazon Egyed fia Simon fiainak: Imrének és Péternek az általuk birtokolt 20—30 birtokrész, köztük a napkori, megosztására. „Napkoron a Szent Király (Szent István) egyház felé eső rész, Péter falubíró házával együtt S. (Simon—L. B.), a Kalló féle eső I. (Iván—L. B.) fiaié."(23) Ekkor Napkoron tehát talán tíz Kállay is osztozkodik. Ettől kezdve használja — joggal — a Napkort birtokló Kállayak egy része a „nagykallói" előnevet. Ez magyarázhatja félig-meddig a XVI. századtól már állandóvá vált Lökös előnév használatát is, hiszen a kállay ág birtokában volt Lök is. (A Lökös persze rájuk tapadhatott személynévből is, a XIV. században már több Kállay viselte ezt a nevet. PL: Lengyel János egyik fia is Lökös. Ez a nagykállói Kállay ág erősödött meg Napkoron rövid idő alatt, mert a XV. századtól a „nagykállói" — „de Nagykálló" —• előnév már állandó. Még meg sem melegedtek azonban a Kállayak az újabb birtokfelosztás után vagyonúkban, már is megjelent egy panyolai Péter nevű harcos személy, perbe, de még inkább párbajra hívja valamennyi Kállayt, azt bizonyítva egy 1264-ből származó oklevéllel, hogy ő is a Kállay ősök egyenesági leszármazottja. A Karászon, 1347-ben összehívott szabolcsi és beregi nemesi megyegyűlésen a Kállay-birtokok nagy részéből ^— köztük Napkorból is —, részt követelt.(24) Az erő meggyőző hatására Budán már két hónappal később megszületett a megegyezés, mely szerint panyolai Péter teljesen maga kapja Panyola birtokot, „nem azért mintha elismernék az egyenesági leszármazást", hanem azért, „nehogy a balszerencse