Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Horváth Sándor: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944–1945)

A földosztás során a hivatalos útmutatások mellett új igények és igénylők is jelentkeztek. Az Erdőigazgatóság az összes 10 és 100 holdon aluli erdőt és parkot is állami erdőnek vette át. Az Országos Öntözés ügyi Hivatal Tiszabüd határában 200 kh földet tartalékolt a jövőben létesítendő „Tisza csatorna" részére. Az Alkaloida vezetősége a gyár továbbfejlődésének biztosítására — „A gyárra a jövőben nagy feladatok várnak nemcsak hazánk, hanem Európa gyógyszerellátása terén is! — írta a vezetőség — az üzem körüli földekből 30 kh-at igényelt és kapott. Földet igényeltek a gyár munkásai is „ . . . azon ismert körülmény miatt, hogy a gyár termelőmunkát végezni üzemanyag és vegyszer hiányában nem tud, alkalmazottairól anyagilag gondoskodni nem képes", ezért „a gyár alkalmazottai egy mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tömörültek abból a célból, hogy bérelt földeken saját maguk termeljék meg a szükséges élelmüket." A jó idő beköszöntése parancsolólag írja elő a mezőgazdasági munkák megkezdését, ezért a munkások azt is kérik a Nemzeti Bizottságtól, hogy a robot — (közmunka) — alól mentesítse őket, „mivel olyan gyáripari munkásokról /van szó, akik jövedelem nélkül maradva — ha a földmunkától is el lesznek ütve — családjukkal együtt a kenyértelenség szörnyű sorsának kiszolgáltatottjaivá válnak ..." A FM a büdszentmihályi határból 2800 kh földet a diósgyőri vasgyárnak utaltat ki haszonbérletbe, hogy a gyár munkásainak ellátását biztosítani tudja.(38) A tiszadadai római katolikus és református egyházak „temetőföldet" igényeltek, jóllehet a római katolikus egyház házhelyek céljára igénybevett földje helyett ugyanannyi szántóföldet kapott, a református egyháznak pedig 200 kh földet hagytak meg.(39) Ilyen előzmények után történt meg majdnem mindenütt, hogy az FB osztotta a földet, az újgazda bevetette, azután az FB a juttatásokat átrendezte, és aratáskor vég nélkül folyt a vita, ki arassa le a kiosztott telket. Az osztható föld azonban gyorsan elfogyott, tartalékföld alig maradt, pedig a háború befejezése után csak Büdszentmihályra 300 igényjogosult hadifogoly érkezett haza. Ismét felül kellett vizsgálni a juttatásokat, de így is csak 10 százalékuk kapott földet, 20 százalékuk még valamit, a többi azonban kielégítetlen maradt. A szántóterület mellett a házhely igényeket is ki kellett elégíteni. A büdszentmihályi 377 házhely igénylőn kívül még a Kincses tanyaiakat is a belterületen elégítették ki. Az Alkaloidával szemben 14, a nyíregyházi kövesút mentén 60 és a Korniss-kastély környékén 42 kh föld jutott a házhely igénylőknek, rajtuk kívül a József tanyán 79, a Forgách tanyán 28, a Takaros tanyán 52, Lauraházán 38, Függő tanyán 16 és Kashalmon 57 igénylőről is gondoskodni kellett.(40) A büdszentmihályi vasutasok is kértek házhelyet, de ezek nem elégedtek meg 400 négyszögöllel, 1000 négyszögöles telkeket kértek.