Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Horváth Sándor: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944–1945)

A járási Nemzeti Bizottság 1945 szeptemberében foglalkozott a földigénylő bizottságok munkájával, a munkájukkal kapcsolatos rendellenességekkel, és megállapította, hogy egyes községekben a gyors munka következtében okozott „rövidségeket" még mindig nem módosították. Nem voltak tekintettel a rendeletre sem, iparosoknak is juttattak földet, viszont nem vették figyelembe a hazatérő katonákat és a fogságban lévőket. A tiszadadai FB 10—15 kh földet juttatott iparosoknak, az 5—10 kh-as kisbirtokosoknak birtokkiegészítést adott, a nincsteleneknél is túl magas elosztási mércét állapított meg azért, hogy a dadái határba idegeneket ne telepítsenek. Tiszadobon a kiosztott föld egy részét az FB még júliusban sem adta át, „pedig igazán ott volt már az aratás ideje." Az FB összetétele ellen is merültek fel kifogások a Nemzeti Bizottság járási ülésén. Több községben a bizottságot nem is a juttatottakból állították össze, hanem olyanokból, kiknek a földreform gondos végrehajtása nem volt fontos. Nem hajtották végre a mezőgazdasági berendezések leltározását sem, így azok a „teljes elveszésnek voltak kitéve" — állapította meg a Nemzeti Bizottság. (Elkezdődtek a földreform elleni akciók is: Tiszadadán az egyik birtokos a már kiosztott földből 45 kh-at szántott fel és vetett be; Tiszadobon a kisgazdapárt elnöke azzal riasztgatta a juttatottakat: „Rövidesen kicsúszik a föld a lábatok alól.")(41) Amikor végre úgy látszott, hogy a földosztás lassan elrendeződött, és a földek mérnöki felmérését is el lehet végeztetni, a földmérő mérnök a büdszentmihályi FB-nak bejelentette, hogy a rendelkezésére bocsátott mérési adatokból a tervezéshez szükséges munkák el nem végezhetők. Ugyanis a legtöbb táblába nem fért el az odahelyezett földmennyiség, emiatt a végleges kiosztás hiányos lesz, mivel később már — tartalék hiányában — nehéz lesz a juttatott teljes terület kiadása. „Igen megnehezíti a munkák végzését az is, hogy a kiosztást gyakorlat hiányában úgy végezték el, hogy a táblában talált kisebb erdő, legelő vagy rét darabokat nem mérték bele a juttatott területbe, ezek hozzávezető utak nélkül senki területeivé lettek." Éppen ezért szükségessé vált, hogy a mérnökök az egész területet újból kitervezzék, kimérjék helyes úthálózat alapján, — így a kihagyott területekkel nyereség fog mutatkozni, ami az előző kimérési hibákat helyesbíteni engedi. (4 2) A földmérő mérnök illetménye a hivatalos rendelkezés szerint 1000 kh, illetve grafikus munka esetén 500 kh, házhelyeknél 100 házhely után kenyér vagy kenyérliszt 10 kg főzőliszt 5 kg burgonya 10 kg