Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Horváth Sándor: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944–1945)

A földosztás megkezdése után a szovjet katonai megbízott és a vármegyei földbirtokrendező tanács vezetője a járás főszolgabíráján keresztül minden község földigénylő bizottságának elrendelte, hogy a földosztást haladéktalanul, a legnagyobb gyorsasággal végre kell hajtani, és legkésőbb április végére be kell fejezni. Addig is a földigénylő bizottságoknak minden nap külön futárral kellett jelenteniök: „1. Összesen hány kh föld kerül kiosztás alá? 2. Ebből már hány hold föld lett kiosztva? 3. Hány igénylő kapott már földet? 4. Mennyi az összes igénylők száma? 5. A kiosztás alá kerülő földekből mennyi van már bevetve? 6. A kiosztás alá kerülő földekből mennyi a vetetlen? 7. A község egész határában mennyi a vetett terület? 8. A község egész határában mennyi a be nem vetett terület? 9. Mennyi a felszántott, de még be nem vetett terület?" A főszolgabíró egyben arról is tájékoztatta a bizottságokat, hogy a ki nem elégített jogos igénylőkről áttelepítéssel fognak gondoskodni, az áttelepülőket nyilvántartásba kell venni és be kell terjeszteni.(36) Ugyanekkor — 1945 április közepén — a FM megbízottja is ellátta utasítással a bizottságokat. Büdszentmihályon: • „1. Azok a földigénylők, akik Ferenc tanyán és Ilona tanyán kapnak földet, mivel a föld alacsony fekvésű, talajvizes, részben magasabb fekvésű földet is kapjanak, amelyet a talajvíz nem bánt. 2. A kitelepítés csökkentése végett (211 előjegyzett) a már kijelölt földekből vágjon le a bizottság. 3. Az 1 gyermekes családoktól fölfelé egy-egy kh-at vágjanak le. 4. A 10 holdon felüli juttatást csökkentsék le. 5. Az uradalmi cselédeknek juttatott földben is kell lenni gyengébb minőségűnek, amely lehetőleg a közelben legyen. (Az ilyen eligazításból következett, hogy a Rázom pusztai cselédek 15—16 km távol is kaptak földet, a Hajnalos pusztaiak pedig 7—10 km-re: Kis- és Nagyfáson, és hogy minden rendben legyen, a hajnalosi földet 22 tiszalöki iparosnak „juttatták.") 6. Sorshúzással állapítsák meg a sorrendet az egyes táblák osztásánál. Ameddig a mérés tart, az igényjogosultakat nem szabad közel engedni, mert ebből csak nézeteltérések támadnak. A kimért földet akkor adják át, amikor annak a csoportnak, illetve a táblának a kimérése megtörtént. Aki a kimért földet nem fogadja el, mert nem találja megfelelőnek — annak ellenére, hogy sorshúzással jutott hozzá, az elveszíti igény jogosultságát."^)