Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Horváth Sándor: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944–1945)

mozgalma elemi erővel kibontakozó agrárforradalommá szélesedett. A földosztást követő gyűlések és a kormányhoz küldött küldöttségek, az elhagyott vagy elkobzott birtokok felparcellázása és kishaszonbérletbe adása, házhelyek osztása mutatták ennek a forradalomnak egyes lépéseit. Az agrárforradalom kibontakozásában fontos szerepet játszottak a szovjet hadsereg katonái: a földosztás reményét a falusi szegénység előtt először ezek csillantották meg. A legtöbb helyen a szovjet katonák voltak azok, akik a tétovázókat a földek birtokba vételére ösztönözték, ezek felvilágosító, bátorító szavainak következménye volt, hogy azokban a falvakban, ahol a szovjet hadsereg átvonult, meg azokban is, ahová csak egy-két katona jutott el, szállongani kezdtek a hírek, hogy nem érdemes feles és harmados földet munkálni, mert azé lesz a föld, aki megműveli. A szabolcsi falvakban akadtak olyan idősebb parasztemberek is, akik hadifogolyként Oroszországban átélték az októberi forradalom eseményeit, sokan a forradalom katonái is voltak, és nemcsak arra emlékeztek, hogy a szovjet hatalom hogyan osztott földet, hanem az orosz katonákkal szót értve azok felvilágosítását, gyakorlati útmutatását is továbbadták, vagy éppen ők váltak a földosztás vezetőivé. Még éltek olyanok is Szabolcsban, akik a századforduló agrárszocialista emlékein nevelődtek, vagy a Tanácsköztársaság idején valami politikai iskolázottságot is nyertek, és 1945ben is készek voltak mindent kockáztatni a földért, a nép jobb és szabadabb életének megteremtéséért. Ezek teremtették meg a falvak első kommunista szervezeteit is. 1945. március 18-án jelent meg a hivatalos lapban a 600/1945. M. E. számú rendelet „A nagybirtok megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról." A földreform-rendelet híre mindenütt óriási lelkesedést váltott ki a falvak parasztságából. A rendelet kézhezvétele után általában minden helyen a következők szerint alakultak az események. A Nemzeti Bizottság összedoboltatta a falu népét; a népgyűlés megválasztotta a falu földigénylő bizottságát; összeírták a földigénylőket és a felosztásra kerülő birtokokat; a földosztás tervvázlatainak elkészítése után felmérték és sors(nyíl-) húzással kiosztották az igénylők között a földeket, leverték az új birtokhatárokat. Az újgazdák a földeken megkezdték a munkát — az osztásból kimaradtak meg követelni kezdték jussukat; a visszaszivárgó birtokosok és szövetségeseik megkezdték akcióikat földjeik visszaszerzéséért ... Az Ideiglenes Kormány megyei küldöttei, a kommunista párt megbízottai, sőt az orosz katonai parancsnokság egyes tisztjei is közreműködtek a földreform helyi végrehajtásának megszervezésében, és a földosztó bizottságok tevékenységét úgy irányították, hogy a földosztás munkája a .leggyorsabban — zömében már április elejére befejeződjék.