Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Horváth Sándor: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944–1945)

szerveztek két szakképzett gazda vezetésével, a Korniss-kastélyt pedig szülőotthonnak tartották fenn. A nemzeti bizottságok munkájában azonban a legfontosabb szerepet -a földkérdés gyors és forradalmi megoldása töltötte be. III. A demokratikus földreform A demokratikus földreform megoldásának körvonalai 1944 végén bontakoztak ki, amikor Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A Függetlenségi Front programját az MKP állította össze, és ez a program célul tűzte ki, hogy „a mezőgazdasági munkások és cselédek, a törpe- és kisbirtokosok, a magyar nép e legszámosabb és legsze.gényebb rétegeinek felemelésére, a magyar demokrácia alapjainak megszilárdítására a legrövidebb határidőn belül, a földigénylők közreműködésével" hazánkban széles körű földreformot hajtsanak végre, és a földreform céljaira vegyék igénybe a hazaárulók, a háborús bűnösök, a Volksbund tagok és a német hadseregben szolgáltak birtokait.(31) A II. világháború folyamán a parasztság elégedetlenségének levezetésére már Szabolcsban is beszéltek a földreform lehetőségéről, de világosan megmondták, hogy egy esetleges földreform nem fog „ingyenes földosztást" jelenteni.(32) Az ilyen, a magyar uralkodó osztályok által végrehajtott földreformról a szegényparasztságnak, a nincstelen agrárproletároknak már az 1920-as, Nagyatádi Szabó-féle földreform óta megvoltak a keserves tapasztalatai. A föld népének nem akármilyen, a nagybirtok érdekeit védő földreformra volt szüksége, hanem olyanra, amelyik szétzúzza a régi birtokviszonyokat, és dolgozó parasztságunkat a föld birtokában elindítja a demokratikus, szabad és független fejlődés útján. A Függetlenségi Front programja ezt a demokratikus átalakulást készítette elő, de végrehajtásának az volt a feltétele, hogy az 1944 decemberében a Debrecenbe összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés az általa megválasztott Ideiglenes Kormány munkájában, intézkedéseiben a munkásosztály és a parasztság döntő befolyást gyakoroljon. Mind az Ideiglenes Nemzetgyűlés „Szózata", mind az Ideiglenes Kormány „Nyilatkozata" azt mutatta, hogy ez a feltétel megvalósult. A kommunisták és baloldali szövetségeseik világosan látták, a történelem rájuk bízta azt a nagy történelmi feladatot, hogy a nagybirtok felszámolásával, a nincstelen magyar földművesek földhöz juttatásával véghez vigyék az évszázadok óta késlekedő nagy történelmi igazságszolgálta-