Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Horváth Sándor: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944–1945)

vei „illuminált állapotban izgága magaviseletével az amúgy is feszült és ideges kedélyeket izgatta és félénkítette." A községekből és a járásból való kitiltását azonban nem vette komolyan, és mindig megtalálta a módját, hogy szabaduljon, és többszöri figyelmeztetés ellenére se kelljen távoznia. Büdszentmihályon végül a Nemzeti Bizottság „a közrendre és közerkölcsre teljesen megbízhatatlannak nyilvánította", és átadta az orosz katonai parancsnokságnak.(16) A tiszalöki járás „kiskirálya" a büdszentmihályi szociáldemokrata pártszervezet titkára volt, aki mellett még az ottani kommunista párttitkár is csak „asszisztált." Ez a szociáldemokrata titkár a Nemzeti Bizottság megalakulását sem ismerte el, „tagjait rendőrségi eljárás alá vonta" mindaddig, míg a bizottságot kedve szerint át nem szervezték. Az így „megválasztott" Nemzeti Bizottságról azonban kinyilvánította — pedig csak a jegyzőséget vállalta —, hogy „a bizottság fölötte áll a pártoknak, működését azok nem korlátozhatják ... és fenntartja magának azt a határozati jogát is, hogy pártot a bizottságból ki is zárjon."(17) A diktatórikusán irányított szociáldemokrata és a még csak szerveződő kommunista párt mellett gyorsan alakultak meg a kisgazda párt vezető szervei, ezek azonban tagságukat nem igen tudták a szervezett politikai munkába bevonni, a pártvezetők maguk is csak megyei fölötteseik utasításait hajtották végre a községi népi bizottságokban. A Nemzeti Parasztpárt szervezetei csak 1945 tavaszán alakultak meg, de ezek a pártszervezetek rendelkeztek a községekben és tanyákon is a legnagyobb taglétszámmal (Büdszentmihályon 1800 párttag!!!). Az ötödik párt, a Polgári Demokrata Párt a járás községeiben még annyi tagot sem tudott toborozni, hogy ezekből a vezetőket kijelöljék. A járás nemzeti bizottságai 1945 februárjában és márciusában alakultak meg, egy-egy bizottság a kommunista, a szociáldemokrata és a kisgazda párt 2—2 küldöttéből állt, de bekerült a bizottságokba az iparosok és kereskedők 1—2 képviselője is. Büdszentmihályon a MADISZ is kérte, hogy 2 taggal a Nemzeti Bizottságba kerüljön, de erre nem került sor. Amint a NPP szervezetei létrejöttek, ez a párt is kiküldte képviselőit a Nemzeti Bizottságokba, ezek elismerése azonban csak hosszas viták után történt meg. Tiszadobon nemcsak a helyi parasztpárti szervezettel nem akart szót érteni a Nemzeti Bizottság, hanem a parasztpárt megyei titkárságának kétszeri közbelépését is visszautasította, és csak negyedszerre sikerült az itteni küldötteknek a Nemzeti Bizottságba kerülni.(18) Ezért az NPP és a SZDP vezetői között tartós ellenségeskedés és torzsalkodás alakult ki a járás községeiben. Büdszentmihályon a NPP titkára „illumináltan éjjeli zenét adott a SZDP titkárának ablaka alatt, közben gúnyverset is dalolt róla", a községi hirdető táblán pedig „súlyosan sértő" nyílt