Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Horváth Sándor: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944–1945)

HORVÁTH SÁNDOR: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944—1945.) i. Táj és történelem Szabolcs-Szatmár nyugati szélén, mint egy nagy, Tiszába markoló nyitott tenyéren, húzódnak a folyó ölelő karjaiba meg a puszták és apró tanyák gyűrűibe az egykori dadái alsó járás: a tiszalöki járás községei. A járás legkorábbi települése — Tiszaeszlár — három részből alakult ki: ,,A legrégibb s legnagyobb rész a Tisza folyam egyik hajlatában közvetlenül a folyam partján fekszik. Ennek neve Ó-falu. Itt leginkább az ősi magyar birtokos gazdák laktak. Ettől délre, majdnem kilométernyire új település épült; — ennek neve Tót-falu. S alább még egy nagyobb település s ennek neve Űj-falu. E három együtt alkotja Tisza-Eszlárt."(l) Világhírét egy kis cselédlány: Solymosi Eszter rejtélyes eltűnése nyomán támadt „nagy per" teremtette meg 1883-ban. „Solymosi Eszter élettörténete akkor kezdte érdekelni az embereket, mikor a leánykának nyoma veszett. . . Millió és millió zsidónak omlik ki vére ártatlanul, ha kiderül, hogy Solymosi Esztert azon a tavaszi — 1883 húsvétheti — napon az eszlári zsidók tették el láb alól.. ."(2) Tiszalök a járás székhelye. Híressé vízi erőműve tette, és innen indul ki a Keleti Főcsatorna nagyszabású öntözőrendszere is. Tiszadada a XVIII. századig Szabolcs egyik járási székhelye volt, ma csupán egyike a Tisza mellett megbúvó kicsi falvaknak. Tiszadob falut tanyák sora koszorúzta: Katahalom, Farkashát, Reje, a Tisza jobb partján Kocsordos, Liget, Bárány szeg és Szelep. A dobi Tisza-parton álló obeliszk arra emlékeztet, hogy Széchenyi kezdeményezésére alakult meg 1845-ben a Tisza-Dobi Társulattal az első árvízmentesítő társulat a Tisza szabályozására és megfékezésére. Az egykori Andrássy-kastélyból és parkból alakították ki a felszabadulás után az első gyermekvárost. Tiszavasvári 1950-ben Tiszabüd és Büdszentmihály egyesítéséből alakult meg. Nevét az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő hőse, Vasvári Pál emlékére kapta, aki 1826-ban Tiszabüdön született.