Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Bél Mátyás: Szabolcs vármegye
A cigányok kovácsok; az állatok csereberélésében lelkiismeretlenül csalnak; a cigányok kálvinisták; a ruthének a r. kat. egyházzal egyesültek. 4. §. Szabolcs megye főispánjai. 5. §. Egyéb tisztségviselői; a két alispán; az adószedő; a jegyző, a szolgabírák; a megye közgyűlése. 6. §. Szabolcs megye címere; egykor négybe vágva; annak jelentése; ezek egyenként III. Károly által egy címerpajzsban egyesítve. 7. § Szabolcs megye jeles családai; a Báthoriak; a Melith; a Zichy, a Barkóczy; a Gyulay ; a nemes családok. 1. §• • Hogy milyen nép lakta ősidők óta a Kárpátoktól a Tiszáig nyúló síkságot, elmondottuk másutt. Most lássuk a megyének milyen lakói vannak. A magyarok őshonosok, már Szabolcs letelepítette őket, de amint a história tanítja különféle csapásoknak voltak kitéve. Mert, hogyha azokról a viszontagságokról nem is szólunk, amelyek az emberemlékezetet messze meghaladó régi időkben bizonyosan előfordultak, de azokban az időkben, amikor Magyarország sorsa boldogtalanra fordult, nemcsak a külső ellenség, hanem saját honfitársai sanyargatásai miatt is — ami elég gyakran megesett, — nem tudom miért, a sors milyen rosszakarata folytán — Szabolcs megye majd mindig belesodródott a bajokba. Főleg Várad várának a török általi elfoglalása után zaklatták ennek a vérengző nemzetnek becsapásai. Ezt a mieink, mint természettől fogva háborúhoz szokott emberek, semmiképpen nem akarván tűrni, fegyverhez is nyúltak miatta. De amint a háborúban gyakran megesik, a kocka kedvezőtlen fordulatával a lakosság megfogyatkozott. Részben a felkelések harcai miatt, részben a kegyetlen és iszonyú rabságban hurcolás következtében. Ez felelős Magyarország balsorsáért. Ámbár az erősség előbástyájának nevezik, de egyszersmind a kegyetlen ellenség elfoglalta, az széles vidékeket elnéptelenített, és rommá változtatott. Azért lehet szerte mindenütt látni a városok, az emberi munka és a falvak romjait, ahol a kegyetlen ellenség egykor lakott, vagy annak szomszédságába esett. Ez a csapás sújtotta Szabolcs megyét is, ez az oka, hogy kevesebb lakója van, mint amennyi nagyságához képest lehetne. Ugyanis, ha a meszsze terjengő pusztaságokat oly módon népesítenék be, és a falvak s jobbágyok sokasága úgy lakná, mint néhai elődeink lakták volt, e megye minden bizonnyal a legnépesebbek közé számítana. Ezért senki sem fog csodálkozni, ha Szabolcs megyében most kevesebb magyart találunk, mint korábban. Az egykori háborúk nyomai még nem tűntek el annyira, hogy azok máig meglevő nyomait ne lehetne feljegyezni.