Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Bél Mátyás: Szabolcs vármegye

A cigányok kovácsok; az állatok csereberélésében lelkiismeretlenül csalnak; a cigányok kálvinisták; a ruthének a r. kat. egyházzal egye­sültek. 4. §. Szabolcs megye főispánjai. 5. §. Egyéb tisztségviselői; a két alispán; az adószedő; a jegyző, a szolgabírák; a megye közgyűlése. 6. §. Szabolcs megye címere; egykor négybe vágva; annak jelentése; ezek egyenként III. Károly által egy címerpajzsban egyesítve. 7. § Szabolcs megye jeles családai; a Báthoriak; a Melith; a Zichy, a Barkóczy; a Gyulay ; a nemes családok. 1. §• • Hogy milyen nép lakta ősidők óta a Kárpátoktól a Tiszáig nyúló sík­ságot, elmondottuk másutt. Most lássuk a megyének milyen lakói vannak. A magyarok őshonosok, már Szabolcs letelepítette őket, de amint a his­tória tanítja különféle csapásoknak voltak kitéve. Mert, hogyha azokról a viszontagságokról nem is szólunk, amelyek az emberemlékezetet messze meghaladó régi időkben bizonyosan előfordultak, de azokban az időkben, amikor Magyarország sorsa boldogtalanra fordult, nemcsak a külső el­lenség, hanem saját honfitársai sanyargatásai miatt is — ami elég gyakran megesett, — nem tudom miért, a sors milyen rosszakarata folytán — Sza­bolcs megye majd mindig belesodródott a bajokba. Főleg Várad várának a török általi elfoglalása után zaklatták ennek a vérengző nemzetnek becsapásai. Ezt a mieink, mint természettől fogva háborúhoz szokott emberek, semmiképpen nem akarván tűrni, fegyverhez is nyúltak miatta. De amint a háborúban gyakran megesik, a kocka kedve­zőtlen fordulatával a lakosság megfogyatkozott. Részben a felkelések har­cai miatt, részben a kegyetlen és iszonyú rabságban hurcolás következté­ben. Ez felelős Magyarország balsorsáért. Ámbár az erősség előbástyájá­nak nevezik, de egyszersmind a kegyetlen ellenség elfoglalta, az széles vi­dékeket elnéptelenített, és rommá változtatott. Azért lehet szerte minde­nütt látni a városok, az emberi munka és a falvak romjait, ahol a kegyet­len ellenség egykor lakott, vagy annak szomszédságába esett. Ez a csapás sújtotta Szabolcs megyét is, ez az oka, hogy kevesebb la­kója van, mint amennyi nagyságához képest lehetne. Ugyanis, ha a mesz­sze terjengő pusztaságokat oly módon népesítenék be, és a falvak s jobbá­gyok sokasága úgy lakná, mint néhai elődeink lakták volt, e megye min­den bizonnyal a legnépesebbek közé számítana. Ezért senki sem fog cso­dálkozni, ha Szabolcs megyében most kevesebb magyart találunk, mint korábban. Az egykori háborúk nyomai még nem tűntek el annyira, hogy azok máig meglevő nyomait ne lehetne feljegyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents