Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népkönyvtárügye a Horthy-korszakban

2. Az első világháború utáni évek A világháború és a forradalmakat követő intervenció idején a nép­könyvtárak nagy része elpusztult, vagy hiányossá vált. Kezelők nélkül érintetlenül feküdt az iskolák, községi hivatalok szekrényeiben. A háború utáni politikai, gazdasági helyzet nem kedvezett a kultúra, a művelődés és intézményeik továbbfejlődésének. Ezért a népkönyvtári mozgalom új­raszervezése is váratott magára. Változtatott ezen a helyzeten a Horthy­korszak művelődési koncepciójának előretörése, amelynek egyik legfőbb megvalósítója Klebersberg Kuno kultuszminiszter volt. Ennek lényege, megteremteni a magyar kulturfölényt a környező népekkel szemben. Ez nagyrészt soviniszta, nacionalista és revizionista motívumokból fakadt. Klebersberg szerint ebben az időben a kultusz tárca egyben honvédelmi tárca is. A Kultuszminisztériumnak kell szorgalmazni az előzőekben emlí­tett célok megvalósítását, megmutatni a világnak, hogy a magyar nép egy erőteljes, nagy műveltségű nemzet, és így harcolni a trianoni békeszerző­dés revíziójáért. E cél megvalósításának gondolata hatotta át a művelő­désügy irányítóinak minden tevékenységét. A népkönyvtári mozgalom újjászervezése mögött is megtalálható ez az ideológiai háttér. Ennek hatá­sa a szakkönyvtár jellegű gazdasági könyvgyűjteményeken kevésbé érző­dik, mint a zömmel szépirodalmi művekből álló közművelődési népkönyv­tárak anyagán. A Földművelésügyi Minisztérium a népkönyvtári mozgalom megin­dítása előtt, az 1920-as évek elején felmérte a háború után maradt gazda­sági népkönyvtári állományt. Az 1926-os újratelepítés célja: eljuttatni a falvak elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó lakosságához a termelés­ben hasznosítható gazdasági, a mindennapi életben szükséges általános is­mereteket tartalmazó és szórakoztató jellegű munkákat. E könyvtárak fel­ügyelő hatósága a Földművelésügyi Minisztérium VI. Főosztály, második ügyosztálya volt, amely a telepítést az Országos Faluszövetség és a vár­megyei hivatalszervezet (főispáni, alispáni hivatal) segítségével végezte. A létrehozott könyvtárakat a vármegyei gazdasági felügyelők útján ellen­őriztette. Kiszállásaik alkalmával meg kellett figyelniük, hogy a könyvtá­rakat a kezelési szabályzatban előírtak szerint kezelik-e ?(10) Az ellenőr­zésekről a vármegyei gazdasági főfelügyelő minden évben egyszer (decem­ber 31-ig) köteles volt jelentést tenni a minisztérium megfelelő főosztá­lyának.^ 1) A közművelődési népkönyvtárak szervezetileg az iskolán kívüli nép­műveléshez tartoznak, mivel a könyvtárügy legfelsőbb irányító szervei (Országos Magyar Gyűjteményegyetem, Országos Könyvforgalmi és Bib­liográfiai Központi nem sorolták azt feladatkörükbe. Ennek oka, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents