Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népkönyvtárügye a Horthy-korszakban

korszakban élesen elhatárolták a különböző könyvtártípusokat (szak, egyetemi stb.) a népkönyvtáraktól, az alsóbb társadalmi rétegek könyvtárától. Felügyeleti hatóságuk a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium népművelési ügyosztálya, amely a vármegyei iskolán kívüli népművelési bizottságokon(12) keresztül fejtette ki hatását. 3. A népkönyvtárak újjászervezése megyénkben A gazdasági népkönyvtári mozgalom megindítása 1920. december 14hez fűződik. A földművelésügyi miniszter ezen a napon szólítja fel a vármegyei alispánokat az első világháború előtt létesített ilyen jellegű könyvtárak megmaradt állományának számbavételére. Célját a következőképpen határozta meg: ,, . . . tájékozást óhajtok szerezni afelől, hogy a hivatali elődeim által adományozott népkönyvtári gyűjtemények megvannak-e, rendszeres kezelés alatt állnak-e, szolgálják-e az adományozás által elérni szándékolt célt, esetleg nem szorulnak-e pótlásra ?"(13) A felhíváshoz csatolt kérdőíveket az alispán a járási főszolgabírókhoz és Nyíregyháza város polgármesteréhez továbbította. Az ő közvetítésükkel jutottak el a községekhez, majd vissza a földművelésügyi miniszterhez. A következő kérdésekre kértek választ: „1. Hol van a népkönyvtár elhelyezve? 2. Ki a kezelője? 3. Teljes vagy hiányos (utóbbi esetben a hiány miért nem pótoltatik)? 4. Folyik-e a kölcsönzés (ott ahol nem, miért szünetel)? 5. Hány könyv veszett el? (a hiányzó könyvek felsorolandók)"(14) A kérdőívek válaszainak összesítése(15) alapján a Szabolcs vármegyének adományozott 152 gazdasági népkönyvtárból a háború és a román intervenció következtében 4909 kötet pusztult el és 16 108 kötet könyv maradt.(16) A válaszokból kiderül, hogy több népkönyvtárban az állomány teljessége ellenére sem folyik a kölcsönzés (pl. a kezelő hadifogságban, a könyvtár hozzá nem férhető helyen található stb.). Ilyen volt pl. a bökönyi, nyírmadai, geszterédi gazdasági népkönyvtár.(17) Az összeírások alapján a földművelésügyi miniszter intézkedett, hogy a használaton kívül álló népkönyvtárakban a kölcsönzést indítsák meg, vagy az alispán javaslata alapján arra alkalmasabb testületnek adják át. Így került a pusztadobosi népkönyvtár 28 kötet könyve ófehértó községhez.(18) Azokba a falvakba, ahol a korábbi könyvállomány teljesen elpusztult, vagy nem is volt soha gazdasági népkönyvtár, a minisztérium újakat adományozott. Az első akcióval 700 sorozatot osztott szét.(19) A Horthy-kor-