Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Hársfalvi Péter: Földtulajdon és földhasználat Nyíregyházán az örökváltság után

tozni tervezték, hogy szakaszonként közösen felügyelő testületet válaszszanak majd és annak szabályait, intézkedéseit mindenki köteles lesz betartani. A gyakorlatban nem került sor a fenti földmennyiség kiosztására. Az 1877. februári képviselőtestületi gyűlésen azt jelenti a pénzügyi bizottság, hogy 4953 hold és 141 négyszögöl földet osztottak szét. Az osztás után maradt még a városnak 1542 hold 97 négyszögöl pázsiti földje, ebből a város házi kezelésében maradt 237 hold 949 négyszögöl, közcélok és közszükségek kielégítésére kiszakítottak 112 hold 297 négyszögölet. 838 hold 46 négyszögöl területet foglaltak el a város határából a közutak, a vasút, stb.(23) Még csak az volt hátra, hogy a képviselőtestületnek ezt a döntését Szabolcs megye is jóváhagyja. De a megye előtt hangsúlyozni kell — vélekedik a testület —, hogy a város „a pázsiti föld kiosztási műveletét nem tartja elidegenítésnek, hanem a lakosok közötti kiosztásnak." Elidegenítésről majd 10 év múlva lehet szó, amikor a lakosok a vételárat letörlesztik, akkor kerülhet sor a telekkönyvi átírásra. Szabolcs vármegye törvényhatósága 1876. évi gyűlésében foglalkozott Nyíregyháza előterjesztésével. A birtokeladási akciót jóváhagyta, hiszen meggyőző érvelés volt, hogy a város majdnem megduplázza a pázsitföldek jövedelmét. Míg e kimutatás szerint, jelenlegi hasznosítás mellett a birtok értéke 421 056 forint 50 krajcár, ezt a város most az eladással 309 953 forint 50 krajcárral tudja megnövelni. A megye a birtokeladást engedélyezte azzal, hogy az eladási ár semmi másra nem használható, csakis a felvett 800 000 forintos osztrák kölcsön visszafizetésére. Erről a város majd köteles lesz elszámolni a megyének is. Szabolcs megye értesítésében az is olvasható, hogy az egész birtokeladási akció engedélyezését jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez is fel kívánja terjeszteni.(24) Indokolt volna annak a megvizsgálása is, voltaképpen kik jutottak hozzá ekkor, 1876-ban a pázsiti földekhez, s milyen mértékben változtatott ez a földbirtokviszonyokon? Megfelelő források hiányában ezt nem tehetjük meg. Bizonyos adatokból viszont arra következtethetünk, hogy a már egyébként is tehetősebb, vagyonosabb rétegek gyarapodását szolgálta elsősorban ez a földeladás. Igaz ugyan, hogy a föld kiosztásakor minden jogosult igyekezett a saját jogföldjét igénybe venni, a következő években azonban gyakran találkozunk olyan kérvényekkel, hogy a jogosultak kérik a várost, vegye vissza tőlük a földet, mert nem bírják törleszteni a vételárat, hiszen nem hoz megfelelő jövedelmet a kapott föld. Esetenként a város visszavette és más jelentkezőnek adta át a kapott földet, de több esetben a város tudta nélkül cserélt gazdát a jogfÖld.(25)