Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén

Társadalmi kategória Nagykőrös Nyíregyháza fő % fő Szolga és szolgáló 188 6,4 459 24,9 Kézműves Kereskedő Honorátior, hivatalnok 298 10 19 10,3 0,3 0,6 154 5 8,4 0,3 Összesen 2920 100,0 1838 100,0 Mielőtt táblázatunk adatait bármilyen szempontból elemeznénk, azoknak forrásértékéről kell röviden szólnunk. Nyíregyházán az első örökváltság (1803) alkalmával készített kimutatás szerint 21 nemest, 63 parasztbirtokost, 506 birtoktalant, 485 szolgát, 224 iparost és 28 tisztviselőt találtak. A második megváltakozásakor (1823-ban) azt mutatták ki, hogy a 2094 örökváltság-fizetésre kötelezettből 918 volt a birtokosok és 1176 a zsellérek száma. Ugyanakkor a városban 57 nemest írtak össze.(88) Az 1828-as országossal egyidejűleg készített helyi felmérés megint más szempontok szerint vette számba Nyíregyháza népességét: 397 zsellért, 1724 ,,fej"-et, 238 „mesterséget" és 392 szolgát és szolgálót írtak össze.(89) A most említett két utóbbi összeírás alapadatai azonban abban megegyeznek, hogy a parasztinak mondható népesség — a birtokosok és zsellérek — száma mintegy 2100 körül mozgott. Ezzel szemben az 1828-as országos adóösszeírás adatai az első örökváltság alkalmával készített felméréssel mutatnak egyezőséget a mezővárosi társadalom valamennyi fontos kategóriájában. Eltérés egyfelől a telkesek és zsellérek számában mutatkozik: 1803-ban az előbbiek, 1828-ban pedig — feltehetően a birtokaprózódás folytán — az utóbbiak száma volt a nagyobb. Jelentősebb a különbözet az iparosok és tisztviselők számát illetően; mind az 1828-as helyi célokat szolgáló felmérésben másfélszerte több iparos szerepel, mint az országos összeírásban, tisztviselőkről pedig az utóbbi nem is tudott. Ha a földművelő családfők vagy birtokosok számában éppen a két utóbbi (1823-as és 1828-as) helyi és az országos összeírás adatai között lényeges (2100-zal szemben 1220) különbség mutatkozik is, az adóösszeírás adatai és a valóságos helyzet tekintetében még sincs akkora eltérés, mint amit a földterület vagy az állatállomány esetében tapasztalhattunk. Mivel az adóösszeírásban a nem földművelő családfők száma is arányosan kevesebb, ezért — megítélésünk szerint — az összeírás adatai helyesen tükrözik a társadalom valóságos tagozódását.