Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén

Visszatérve most már az előbbi táblázatra, megállapítható, hogy mindkét mezőváros társadalmának döntő nagy hányadát az agrárnépesség adta, a társadalom jellegét vitathatatlanul ez határozta meg. Szolgák és szolgálók nélkül Nagykőrösön a népesség 82,4, de Nyíregyházán is 66,4 százaléka, velük együtt pedig a lakosságnak közel azonos arányú része: 88,8, illetve 91,3 százaléka sorolható az agrárjellegű népesség közé. Lényeges eltérés csupán a szolgálók és szolgák kategóriájában tapasztalható. Nyíregyházán — amint ezt egyéb adatok is mutatják — jóval több volt a jobbmódú és szolgát tartó termelők száma és aránya, mint Nagykőrösön, ezért volt a szolgák és szolgálók száma is aránytalanul magasabb. A szorosan vett agrárnépesség helyzetét vizsgálva, úgy tűnik, hogy a feudális jogszemlélet szerint telkesnek (birtokosnak), illetve zselléreknek mondott kategóriák aránya eltért mindkét településben az országostól. A jobbágy-zsellér 40—60 százalékos országos arányával szemben(90) itt valamivel jobb (Nagykőrösön 42:58, Nyíregyházán 44:56 százalékos) volt a két társadalmi kategória részaránya. Ámde a szolgákat is ideszámítva, a megoszlási arányok Nagykőrös (38:62 százalék), de különösen Nyíregyháza (32:68 százalék) esetében már jóval meghaladják az országos arányokat: az agrártársadalom differenciálódása végsőfokon tehát mégis előrehaladottabbnak mondható. Ezzel függhet össze, hogy a birtokos parasztság jobbmódunak látszik Nyíregyházán, mint Nagykőrösön. A második örökváltság évében összeírt 918 birtokos megoszlása birtoknagyság szerint a következő volt:(91) 7 kötélalj (70 hold) földje volt 1 főnek 0,1% 6 kötélalj (60 hold) földje volt 2 főnek 0,2% 5 kötélalj (50 hold) földje volt 6 főnek 0,6% 4 kötélalj (40 hold) földje volt 37 főnek 4,0% 3 kötélalj (30 hold) földje volt 77 főnek 8,4% 2 kötélalj (20 hold) földje volt 301 főnek 32,6% 1 1/2 kötélalj (15 hold) földje volt 100 főnek 10,8% 1 kötélalj (10 hold) földje volt 340 főnek 36,9% 1/2 kötélalj (5 hold) földje volt 54 főnek 5,8% A birtokosok abszolút többsége a 10 és 20 hold közötti kategóriába tartozott, de jelentősnek mondható a 30—40 holddal rendelkezők száma is. Az 1828-as adóösszeírás lényegesen kevesebb birtokost és birtokot vett számba ugyan, viszont módunkban áll a megoszlási viszonyokat összehasonlítani a nagykőrösivei. (Táblázatunkban természetszerűleg csupán az összeírt szántóföldek megoszlását vehettük fel.)(92)