Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén

a nagykőrösinéi, de mindenképpen jobb a közel fekvő Hajdúnánásénál: amíg ott 1000 főre 400, addig Nyíregyházán 570 számosállat jutott.(81) Az állatokat, hangoztatta az összeírás, a pusztákon tartották éveken át itt is, ott is. A legelők azonban homokos talajuk miatt gyengék, a ritkás, silány fű igen hamar kisül.(82) Nagykőrösön emiatt csak egyszer kaszálták a réteket, ti. ,,a legelőnek rossz volta miatt — írták — kaszálás után mindjárt fel kell a réteket szabadítani a legelő marháknak, különben azok meg nem élhetnének a határban." A betakarított szénán kellett volna tartani az igás jószágot s a beszállásolt katonaság lóállományát. Az ugart azonban egyáltalán nem kaszálták, csak a réteket, ám a talaj adottságok folytán az is gyenge volt, valamennyit — mindkét mezővárosban — a harmadik osztályba sorolták. ,,Az itt való rétek vagy hátas homokosok is — állapították meg a nagykőrösiek — csak esős időben teremnek kórós szénát", s azt is későn, rendszerint aratás táján lehet lekaszálni.(83) Hasonló a helyzet Nyíregyházán, ahol ugyancsak kevés és rossz a széna, „mert az úgynevezett laposokon terem, melyek inkább csak posványok, melyekről leszikkadt a „vadvíz." Az ilyen szikes-lapos rétek egy-egy holdjának a letakarításához általában 3 ember (napszám) szükséges.(84) Az agrártermeléshez szorosan kapcsolódnának a termékek feldolgozásával (malmok, mészárszékek etc.) és az értékesítéssel (közlekedés—szállítás, piac, kereskedelem) kapcsolatos kérdések. Forrásaink azonban e pontokon végképp elapadnak s alig tesznek ezekről említést.(85) Ezért a termeléstörténeti áttekintését lezárva, végül a társadalom tagozódásával tudunk röviden foglalkozni. A XVIII. és XIX. századi összeírások a korabeli társadalom bemutatásának ma már nélkülözhetetlen forrásai. Ám ha ezekre támaszkodnánk csupán, akkor aligha tudnánk az egyes közösségekről átfogó képet rajzolni. Minthogy az ilyen irányú kutatás azonban meghaladta volna vállalt feladatunkat, így az összeírásokra építkező társadalomrajzunk szükségképpen vázlatos lehet csak. Az 1828-as adóösszeírás szerint a társadalom a következőképpen tagozódott :(86) Társadalmi kategória Telkes paraszt Házas zsellér Hazátlan zsellér összes adózó(86) Nagykőrös Nyíregyháza fő % fő % 1003 34,4 540 29,4 1165 39,9 605 32,9 237 8,1 75 4,1 2411 — 1220 —