Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)

Forrásközlés

megfigyelő készségéről, mély vagy felületes elméleti és gyakorlati szakmai ismereteiről, valamint a tanult anyag kritikai felhasználásáról. Fontosnak ítéljük meg a különböző szakterületeken történő gyakornokoskodást, mert ezzel nemcsak megismerheti ezeket a szakterületeket, hanem meg is szeretheti, és ezáltal ki tudja választani a számára legmegfelelőbb későbbi munkaterületet. A marxiz- mus-leninizmusból, politikai gazdaságtan és az agrárgazdaságtan ismert anyagából lenne kívánatos az államvizsgát rendezni. A vizsga kérdések összeállítását és az egy éves gyakorlat szervezését, a szakvezetők, a gazdaságok, és az intézmények kiválasztását az általános elvek jóváhagyása után egy később megalakítandó bizottságnak kellene kidolgozni. A tanácsülésünkön megvitattuk az államvizsga rendszer kidolgozásával kapcsolatos kérdéseket, lényegében a fentiekben állapodtunk meg. A diplomamunka készítését Egyetemünkön nem tartjuk megvalósíthatónak.

Dr. B. Kovács András tanszékvezető egyet, docens, oktatási rektorhelyettes, [ld. még 54, 62, 63, 117.]

2. Budapest, 1962. december 14.

Tájékoztató a IV. éves állatorvostan-hallgatók húshigiéniai gyakorlati oktatásáról

22/1963/5.

A vágóhídi gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a húsvizsgálatot gyakorolhassák, s hogy a húshigiéniai előadásokon hallottakkal a vágóhídon minél részletesebben megismerkedjenek. E cél érdekében szükséges, hogy a hallgatók egy-egy vágóhídon, az alábbi munkaterületeken - lehetőleg az alább megadott napok számának megfelelően - tájékozódhassanak.

1./ A vágóhídi üzem egészének áttekintő megismerése /vágóállatok szállítása és behajtása, gyűjtése; kényszervágóterem, vágócsarnokok, pihentető és elkülönítő istállók, laboratórium, hatósági pároló, hatósági hússzék; sózó, pácoló; hütő; húsüzem; hullafeldolgozó; vágóhídi melléktermék gyűjtése, belső-elválasz- tású szervek konzerválása, a hússzállítás módja; üzemi vízforrások, szennyvíz- elvezetés és kezelés; bőr- és más raktárak/. A fentiek megismerésére fordítható idő a vágóhíd nagysága szerint általában 2 nap. 2./ A vágócsarnoki húsvizsgálat gyakorlása. Ennek során meg kell figyeltetni a vágási és a csarnoki higiénia megvalósulását, az előnyös vagy a hibáztatható állapotot, továbbmenően a hús pecsételését, az ipari húsdarabolást, az alkalmatlan szervek kobzását, elvitelét. Ráfordítandó idő: 13 nap. 3./ Kénvszervágócsarnoki húsvizsgálat megfigyelése s tevékeny részvétel. A kényszervágott állatokról részletes kórbonctani feljegyzéseket szükséges készíteni, s az elbírálás módját meg kell indokolni. 4./ A bélmo26