Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)

Forrásközlés

1. Budapest, 1962. november 29.

Javaslat az Állatorvos-tudományi Egyetem államvizsga rendszerére

148/1963/5/.

Kapják: oktatásirektorhelyettesek. AgrártudományiFőiskola Mosonmagyaróvár, Debrecen, Keszthely. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Bp., Erdészeti és Faipari Egyetem Sopron, Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara Bp., Dr. Pecznik János dékánh., Gödöllő.

Hivatkozom az FM. Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság 35.370/1962. és a 35.866/1962. számú rendeletére az alábbiakban megküldöm az Állatorvostudományi Egyetem államvizsga rendszerére vonatkozó javaslatunkat. Az Állatorvostudományi Egyetemen jelenleg folyó államvizsga nem más, mint egyes tárgyak /járványtan, állategészségügyi igazgatás, igazságügyi állatorvoslás és marxizmus/ zárószigorlata. A felsorolt tárgyak közül csak a marxizmus három alkotórészéből tesznek a hallgatók korábban is vizsgát és így az államvizsga keretében ezt az ismeretanyagot, főleg a filozófiát megismétlik. Az egyszerű zárószigorlattól abban különbözik, hogy bizottság előtt történik a vizsgázás. Ennek az állapotnak a fenntartása nem kívánatos, mert nem tölti be azt a szerepet, amit az államvizsgától várunk. Az oktatási reform keretében azt kértük a Főhatóságtól, járuljon hozzá ahhoz, hogy az állatorvostan hallgatók az V. év befejezése után minden tárgyból vizsgázzanak le, menjenek el egy év gyakorlatra és ennek letöltése után általános állatorvoslásból és marxizmusból szóbeli államvizsgát tegyenek. Csak ennek sikeres letétele után kapják meg a diplomájukat. Az egy éves gyakorlatot az amúgyis kötelező egy éves gyakornoki rendszer keretében gondolnánk megszervezni úgy, hogy hallgatóink az állategészségügy legfontosabb munkaterületén /nagyüzem, közigazgatás, szaporodásbiológia és élelmiszerhigiénia/ töltenek el kiváló szakemberek irányítása, vezetése mellett 4, 3, 2, 2 hónapot. Véleményünk szerint ennek a gyakornoki évnek ily módon az Egyetemhez történő szervezeti kapcsolása nagyban elősegítené a gyakorlati készség fejlesztését, valamint a tanult elméleti anyagnak a gyakorlatban való alkalmazását. Ennek a rendszernek a bevezetése nem jelentene külön anyagi megterhelést az állam számára, mert egy évig, az államvizsga letételéig a gyakornoki fizetést, esetleg gyakornoki ösztöndíjat kapnának a hallgatók. Csak azokat lehetne államvizsgára bocsájtani, akik az említett különböző munkaterületeken /négy felelős szakember irányítása mellett/ kifogástalan magatartást és szakmaszeretetét tanúsítottak. A szóbeli államvizsgán széleskörű bizottság előtt a hallgatók számot adnának az egy év alatti gyakorlati tapasztalatukról, de nem élménybeszámoló formájában, hanem az öt év alatt szerzett elméleti tudásuk alapján kritikusan elemezve a látott eredményeket és hibákat, vagy az esetleges megelőzési, gyógyítási és rendészeti intézkedéseket. A hallgató ilyen módon számot adhatna

25