Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)
Forrásközlés
108. Budapest, 1967. november 11. Feljegyzés néhány fertőző állatbetegség elleni védekezés ökonómiai kihatásáról 1530/1967. Annak a befektetésnek a gazdaságosságát, amely az állategészségügyi szervezet hatékonyságának fejlesztését szolgálja, a következő néhány fertőző állatbetegségre vonatkozó számítások meggyőzően alátámasztják. Sertéspestis A betegséget hazánkban 1964-ben számoltuk fel. Az ellene való védekezés elsősorban rendészeti eljárásokkal történik. Minden erővel a kórokozó megsemmisítésére törekszünk. A felszámolás első évében, 1963-ban mintegy 25, a második évben pedig 35 millió forintot takarítottunk meg az 1962. évhez viszonyítva. A megtakarítás összege a beteg, a leölt, a levágott és elhullott állatok számának csökkenéséből, a felhasznált sertéspestis elleni szérum és vakcina mennyiségének csökkenéséből, valamint a betegség leküzdésére kirendelt állategészségügyi dolgozók munkanapjaiból adódott. Baromfipestis Az immunizálásra alkalmas oltóanyag előállításával és alkalmazásával, valamint megfelelő állategészségügyi rendszabályok kidolgozásával és annak betartásával elértük, hogy az utóbbi időben a betegség egyáltalán nem vagy csak esetenként, külföldről történő behurcolás következtében fordult elő. A betegség felszámolása óta eltelt idő alatt az elmaradt kár összege több százmillió forintra tehető. Baromfikolera Tapasztalataink szerint egész éven át előfordul. A betegség az ország baromfiállományának 0,6-1 %-át érinti. Az okozott veszteség évi 14-25 millió forint között ingadozik. Szarvasmarhagümőkór A betegség kórokozójával fertőzött szarvasmarhák súlygyarapodása kb. 10 %- kai kedvezőtlenebb, mint az egészségeseké; a fertőzött tehenek kb. 12 %-kal kevesebb tejet termelnek; azok 5 %-a meddővé válik; tenyészidejűk átlag 1,5 lak- tációval megrövidül. A károkat tovább növelik az általános gümőkór miatti vágóhídi kobzásokból eredő, az ember megbetegedésével és gyógykezelésével kapcsolatos, valamint a fertőzött és egészséges szarvasmarhák elkülönített tartásából eredő veszteségek, többletkiadások. Az egy év alatt jelentkező kár nagyságát a következő tételek összegéből kaptuk meg. A fertőzött tehenek súly vesztesége egy év alatt 4.950 tonna, a fertőzött hízómarháké pedig 3.750 tonna élősúlyt jelentett. Az 1 kg súlygyarapodás előállításához szükséges takarmány Ft értékének behelyettesítésével kiderült, hogy a kedvezőtlenebb súlygyarapodásból ere137
