Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)
Forrásközlés
dő kár 193,833.000 Ft volt. A tejtermelésben a veszteség 87,912.000 liter tej, ami előállítási árban számolva 333,186.480 Ft-nak megfelelő értéket képvisel. A gümőkórral fertőzött tehenek 5 %-ának meddővé válása miatt 12.540 borjú születése marad el, ami 10,032.000 Ft kárt idézett elő. A meddővé válás miatt a tehenek már csak hízóként jöhettek a későbbiekben számításba, így tenyészérté- kük elvesztésével további 16,500.000 Ft, összesen tehát 26,532.000 Ft veszteség keletkezett. Mivel a gümőkóros fertőzöttség átlagosan 1,5 laktációval csökkenti a tehenek produktív életkorát, tehenenként 5 laktációval számolva az egy évre eső kár 892,998.200 Ft. 3.656 db. szarvasmarha vágóhídi kobzásával 39,027.000 Ft kár keletkezett. A szarvasmarhagümőkór okozta közvetlen veszteség egy év alatt tehát: 1.485,576.680 Ft. A közvetett kártétel, amely az emberi megbetegedésekből eredő munkakiesésből, táppénz és rokkantsági segélyből, valamint betegápolási költségekből tevődik össze évi 153,964.000 Ft veszteséget jelent. Ehhez még a mentes állományoknak a még fertőzöttektől való megbízható elkülönítése érdekében a gazdaságok által kifizetett 100 millió forint többletkiadást is hozzá kell adni. A közölt tételek összesítéséből kiderül, hogy a szarvasmarhagümőkór okozta országos kártétel egy év alatt megközelíti az egymilliárd-nyolcszázmil- lió forintot. Ahhoz, hogy az állatbetegségek által okozott károk csökkentésében további jelentős eredményeket lehessen elérni, elengedhetetlen, hogy a jövőben a legkorszerűbb igények keretei között kiképzett állatorvosok kerüljenek ki az Állatorvostudományi Egyetemről, és hogy az itt folyó kutatások is korszerű feltételek között folyhassanak. E két tényezővel csak akkor lehet számolni, ha az egyetem jelenlegi körülményei az új beruházás révén megjavulnak. A fenti számadatok szerint, a beruházáshoz szükséges 80 millió Ft nagyon sokszorosan megtérülhet, ha annak révén az állategészségügyi tevékenység hatékonyságát tovább lehet fokozni. Dr. B. Kovács András egyetemi tanár, rektor. 109. Budapest, 1967. november 14. Kollégiumi nevelőtanári feladatok 1604/1967 1. A nevelőtanárok a kollégium igazgatójának és a Diákbizottságnak véleményét figyelembe véve tanulmányi félévenként készítsék el nevelési tervüket. A hallgatók magatartását, tanulmányi eredményét és a Kollégium életét befolyásoló körülményeket helyezzék előtérbe a terv elkészítésekor. 2. A nevelőtanárnak a vállalt hallgatói csoport nevelésével rendszeresen foglalkoznia kell. 3. A nevelőtanár nevelői feladatai a következők: 138
