Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez II. 1817-1849 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 4. (Budapest, 1990)

Forrásközlés

37

A jelenlegi épületek tehát nem kielégítőek a bővítésre szoruló intézet számára, sőt mégcsak nem is megjavíthatóak, új épületekkel sem lehet azokat növelni. Nem javíthatóak ugyanis azért, mert silány anyagokból épültek, szinte mindig az összeomlás szélén állnak, évente javítgatásokra szorulnak, ami nyilvánvaló minden látogatónak és világos a magas kormányszék számára is az ezen épületekre évenként elköltött összegekből. Teljesen újakat (ti. épületeket) kell tehát építeni, hiszen ezeket az épületeket új függelékekkel sem lehet kiegészíteni, mivel az egész régi épület a közötte és az istállók között középen elhelyezkedő udvar egy részével együtt mindkét oldalon túlnyúlik a szomszédok telkének vonalán és kifut egy igen szűk utcára.

Az Állatorvosi Intézet jelenlegi telkének nagysága 1129 négyszögöl, de minthogy abból a Pesti Szépítő Bizottság fentebb említett terve szerint le kell metszeni (a bizottság saját bevallása szerint bizonytalan becslése alapján 80 négyszögölt), a gyakorlati mathézis tekintetes tanár urának számítása szerint 132 négyszögölt (az észak felé néző sarki kocsma irányában), csak 997 négyszögöl marad. De minthogy már a legkorábbi működéshez is 1089 négyszögöl szükséges, ezért a mi telkünk már most sem elégséges, sőt, ha még elég is lenne a telek az összes tervezett helyiség számára, sem lehetne itthagyni az Állatorvosi Intézetet, mivel egy ilyen intézet telkének akkorának kell lennie, hogy a jövőben bármely bővítmény hozzácsatlakozhassák az intézethez. A jelenlegi telek elhelyezkedése és berendezkedése viszont nem megfelelő az Állatorvosi Intézet számára, minthogy más épületek között helyezkedik el, amelyek legföljebb zsindellyel, még inkább szalmával fedettek, és nem kis tűzveszélyt jelentenek. Minthogy a jelenlegi kert olyan mélyen fekszik, hogy mindkét oldalról, a szomszédok újabban feltöltött telkei miatt, a vi-