Feiszt György (szerk.): Requiescat in pace. Levéltáros nekrológok 1923-2011 (Székesfehérvár, 2012)
Nekrológok
Winter Gusztáv (1846-1922) Nem közönséges veszteség az, amely a német történetirodalmi köröket s a tudományos levéltár ügyét 1922 nyár elején dr. Winter Gusztáv osztályfőnöknek, a volt cs. és kir. (közös) Házi, Udvari és Állami Levéltár nyugalmazott igazgatójának halálával érte. Az elhunyt neve nem ült a Hír szárnyain, s nem száguldottá végig a közismertség országűtját. De ellentmondás nélkül tisztelt és nagyrabecsült volt a szellemi élet külön körülhatárolt, bár széles területén. A történetkutatás ama számos ifjú és idősb adeptusai - kezdők, küzdők és méltó hírnévre jutottak - közt, akik keletről és nyugatról, északról, és délről, a kontinens minden csak félig is civilizált államából a XIX. század utolsó negyedében és a XX. század első tizedében a bécsi Udvari Állami Levéltárba özönlöttek, a megismerés mézét gyűjteni Európa XVI-XIX. századok béli történetéhez. Kevés volt az ezen korokkal foglalkozó História ezrekre rúgó napszámosai, közkatonái és főtisztjei közt olyan, aki e munkája közben ne Winter tanácsán indult volna, - s mindannyian hasznát vették azoknak a kitűnően tájékoztató repertóriumoknak s iratjegyzékeknek, amelyeket Winter a mondott levéltár állagairól leginkább saját maga készített. A rendnek vérében gyökerező szeretete, melyet tán atyjától, a bécsi Theresianum jóemlékű professzorától örökölt, s az a példa, amelyet főnöke és atyai barátja, a feledheteúen Ameth nyújtott neki, őt valósággal minta-levéltámokká formálták. Ha egyebet nem tett volna is, mint azt, hogy az egykori német-római sz. birodalmi hatalmas levéltári állagokat - eladdig Augias ólját - rendbe szedte s a tudományos kutatásnak hozzáférhetővé tette, már ezzel az egy ténnyel, magával is lekötelezte volna a tudományos világot. De ő volt az is, aki az Udvari és Állami Levéltár fíókintézeteinek - melyek tartalma a régi, a fő levéltárét jóval felülhaladta - cédula-katalógusát elkészíté, s ezzel utat nyitott annak az azóta utódai által készített általános (hármas) cédulakatalógusnak, mellyel a levéltár most méltán dicsekszik. Önállóbb működése kezdetén Winter az adott körülményekhez alkalmazkodva, a levéltárban előtalált „Betreffsprinzip” híve volt, országok és tárgyi csoportok szerint folytatta a Habsburgok világhatalmi állásának megfelelő hatalmas levéltár állagai megkezdett rendezését. Később azonban annál buzgóbb és rendületlenebb híve lön a tudományos világban azóta általánosan elfogadott „Eredet elvének” a levéltárak rendezésénél, és enemű magvas fejtegetései is, - többi közt a „Göttingische Gelehrtenanzeigen” hasábjain - segítettek győzelemre jutni az utóbb nevezett elvet Németországban. Tollából folyt az Udvari és Állami Levéltár alapozásának tanulságos története (a bécsi tudományos akadémia kiadványai közt) s ő a szellemi újjáteremtője az intézetnek, mely 1902-ben teljesen szakszerű, modem és díszes otthont nyert az ő vezetése alatt és irányítása mellett. Szép és alapos publikációja erről az új épületről s ennek berendezéséről a legjobbak egyike, amit a szakirodalom egyáltalán felmutathat. Ezzel az újjáteremtéssel ko- ronázódott be Wintemek eddigi, már egy emberöltőre terjedt levéltári működése. Mert 1871-ben lépett a többször említett levéltár szolgálatába, s közel húsz esztendőn át volt Ameth jobbkeze, akinek 1897-ben utódja is lön, hogy tizenkét éven át vezesse és igazgassa a nagy tudományos intézetet, mely őalatta virágzása legnagyobb fokát érte el. Azt az igazi germán, rendíthetetlen kötelességszeretetet és kötelességtudást, s a rendszeres munka szeretetét, melyet Winter a nagy intézetbe mint ifjú tisztviselő magával hozott, más felette becses szellemi kincsek is emelték nagy értékükben. Széleskörű általános műveltség, nagy olvasottság, s igen szép nyelvismeretek tűntették ki őt, aki ezeken felül egyike volt a legalaposabban képzett német jogtörténészeknek; határozottan legkiválóbb osztrák jogtörténész. Emellett szólnak (kisebb értekezéseitől eltekintve) azok a nem nagy terjedelmű, de mélyen szántó monográfiák, amelyeket Ausztria több város410