Kodolányi János (Székesfehérvár, 2002)

KODOLÁNYI JÁNOS 1899. március 13-án született Telkin, Pest me­gyében. „ Születtem pedig - írja egy levelében - reggel fél nyolckor; Napom a Ha­lakban áll, I. Házam a Bikában, testi-lelki alkatomat tehát a Halak s a Bika szabja meg. A Vénusz a X-XI. Ház csúcsán áll, tehát van némi érzékem a művé­szet iránt. Ennyit ebből. " Apja erdész volt, később főerdész, majd erdőtanácsos. Benne még csírá­jukban, öncélúan működtek azok az antiszociális hajlamok, melyek a fiúban életre szóló, vad harcot vívnak majd a fejlett szociális lelkiismerettel, s az ala­csony önzést hírből sem ismerő teremtőerővel. Az apából hiányzott az alkotó­erő. A méreg akadálytalanul rombolta szervezetét, s dühös különcöt, önkínzó, a maga és mások életét megnyomorító zsarnokot formált belőle. A fiú szenve­délyesen küzdött az apával; az apában önmagát akarta legyőzni, saját rossz tulajdonságain akart felülkerekedni. A Kodolányi-család Lear király család­ja: - az kapcsolja őket együvé, ami másokat szétválaszt: a brutális türelmet­lenség, a maró gúny, a féltékeny gyanakvás, a paroxizmusig fokozódó dacos­ság, a függetlenség szertelen imádata, akár halálig tartó boldogtalanság árán. Értelmük kegyetlen, érzelmeik önösek. Rajongani tudnak, megbocsájtani nem. Királyi fajta, de sárkányfogvetemény. Micsoda tűzben kell izzania, hevül­nie ennek a vasnál keményebb, hajlíthatatlan akaratnak, ennek a nemes-nemte­len anyagnak, hogy egy kivételes sors formáltassék belőle? A teremtő szenve­dés, a gyötrelmes alkotás tüzében. Édesanyjától korán megfosztották. Az apja magának követelte a jogot, hogy döntsön gyermekei jövendő sorsáról. Gyermekeit bizonyára szerette,

Next

/
Thumbnails
Contents