„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
GYÖRFFY GYÖRGY: SZENT ISTVÁN A KOR KELET- ÉS NYUGAT-EURÓPÁJÁBAN
A z új évezred kezdetének küszöbén méltó megemlékezni arról, hogy Krisztus születése után 1000-ben trónra lépett első államszervező királyunk milyen viszonyokat talált és hogyan változtatott azon a Kelet és Nyugat közötti térségben. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy Kelet és Nyugat mást jelentett Európa, és mást Eurázsia szemszögéből; Európa ugyanis csak nyugati, erősen tagolt peremrésze Eurázsiának, melynek közepe az Altáj tói a Pamírig húzódott, s a magyarok politikai szerveződésében és művelődésében fontos szerepe volt a türköknek, akik türk neve a görög és arab forrásokban gyakran magyart jelent. A türk birodalom keleti fele Kínával volt határos, míg nyugati fele utóbb a Kazár birodalommá alakulva a perzsákkal, görögökkel és az avarokkal állt szemben; s politikai vezetőségünk, mai szóval elitünk, részben a türkök utódaiból alakult ki, sőt művelődésünk atomjai is innen erednek; ír és betű szavunk belsőázsiai török eredetű; az utóbbit, a bitik szót von Gabain professzornő végső fokon a kínaiéi, korai ejtés szerintpiet 'ecset' jelentésű jelből illetve szóból eredeztette, s noha ez iránt Ligeti kétségeket ébresztett, Harmattá János professzorral a kínai eredeztetést más előzményre javítva (esetleg az Észak-Kínát megszállva tartó nomád topák, ókínai formát őrző ótörök nevükön tawgacsok közvetítésével) reális magyarázatnak tarthatjuk. Rovásírásunk a szogdok betűírásából ered, mely sémi arameus eredetű, s ez az Ázsiát Afrikától elválasztó sínai térségen használt írásból vezethető le. Ugyanakkor az előmagyar nép korábbi múltra tekint vissza. A magyarság Ázsia és Európa határán azon tájak egyikén alakult ki, ahol a ló megszelídítése történt, s ez egész korai történetünkre kihatott. Ez a térség az ugorok dél-uráli lakóhelye, az indoeurópai irániak és az ősi kaukázusi népek hazája között terült el. Többünk nézete szerint maga a magyar népnév is ugor-iráni eredetű; a déli lovas hagyományokat őrző ugor manysik neve egy tőről fakad az iráni manus „ember" szóval, azzal, amely a németben Mensch alakot vett fel és az oroszban a muzs „férfi"- t jelent. Következik ebből, hogy a magyar „ember fia" kialakulása Európa Szkítiának nevezett keleti végén történt, de nem állítható élesen szembe Európa nyugati felének népeivel, melyeknek indoeurópai, más néven indogermán népei szintén Keleten alakultak ki, s onnan nyugatra jőve népesítették be Európát kelta, germán, szláv, román, görög és trák-dák nyelvi csoportokra oszlott néptörzsekkel. Európa történetét nemcsak hadi és politikai események alakították, hanem az éghajlati viszonyok változásai is. Már László Gyula megpróbálta, hogy a jégkorszak hatásait keresse a finnugor népek alakulása mögött, de ő nem lévén járatos a természettudományokban, elvétette a jégkorszak és az utolsó eljegesedés periódusait, amire a nemrég elhunyt Lakó György finnugor nyelvész és Zólyomi Bálint botanikus cikkükben mutattak rá. Magam német, skandináv és amerikai tudományos kezdemények után Zólyomi Bálintot, a régi időkorokat jelző virágpor, a pollen és a spórák vízben való évezredes lerakódásának kutatóját bevonva állapítottam meg 9-10. századi történeti forrásokra is támaszkodva, hogy északi félgömbünk 43fokától 48-fokáig tartó gyűrűjére - benne kárpáti térségünk alföldjeire - a 750 és
