„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

KUBINYI ANDRÁS: NEMESI SZABADSÁG - JOBBÁGYI SZABADSÁG - FALUSI ÖNKORMÁNYZAT A KÉSŐ-KÖZÉPKORBAN

tűzi a tárgyalást. A falu által kiállított oklevél szó szerint közli a felperesek párbe­szédét, ami így kezdődik: „Ti, a communitas által állított bíró és hegymesterek emlékezzetek... " Az ügy fellebbezés folytán Kőszeg, onnan újabb fellebbezésre Sop­ron város elé került. 19 Az oklevélből nyilvánvaló, hogy a faluban kialakultak azok a formák, amelyeket a szőlőtulajdon ügyében folytatott pereknél be kellett tartani. Valóban, forrásaink gyakran hivatkoznak a falu szokásjogára, noha falutörvé­nyek, mint a német „Weistumok" korszakunkból nem maradtak fenn. Ilyenkor elő­fordulnak a falu szokására (mos, consuetudo), törvényére (lex), jogára (ius), szabad­ságára (libertás) történő hivatkozások. 20 Néha megtudjuk, hogy mit is tartalmaz ez a szokásjog. 1446-ban Nagymuzsajon egy szőlő eladása alkalmával „a mondott falu joga és szabadsága szerint áldomást ittak, ahogy szokás" amelyről a falu állított ki oklevelet, 21 tehát az az áldomásivás hozzátartozott az eladás érvényéhez. 1457-ben a szakonyi hospesek és polgárok leveléből megtudjuk, hogy a falu szokása szerint bárki az adósát letartóztathatja, saját bírósága elé utalhatja. 22 A legrészletesebb ada­tokat egy fertőrákosi malomeladási ügyből kapjuk. Az eladó a falu szokása (mos) és elfogadott ősi szokása (approbata consuetudo antiqua) alapján három egymást kö­vető vasárnapon kihirdette a templomkapuban, hogy azt a szomszédok megvehe­tik. Mivel közülük senki sem jelentkezett, azt egy papnak adta el a bíró, a szomszé­dok, (mintegy az egész falu communitas-a) jelenlétében (in praesentiam iudicis ac caeterorum vicinorum, quasi totius communitatis villae). Ara 40 font dénár, és egy font az áldomásra. A földesúr csak mellékesen van említve: ugyanis a malom után évi 12 mérő liszt járt neki. A vasárnapnak itt is szerepe van, mint a doi oszlói ügy­ben. Az áldomás hozzátartozik az ügylet jogérvényéhez, ezt a vevő fizeti, a földesúr nem avatkozik be az eladásba, ebben csak a bíró és a communitas illetékes. A föl­desúri járadék nyilván csak azért van említve, hogy a vevő tudja kötelességét. 23 Olykor az is kiderül, hogy valamely faluban a város (civitas), vagy a mezővá­ros (oppidum) joga érvényesül. Az említett Zsaskó faluról kiderül, hogy azt Zsolna város törvénye, szokása és joga alapján alapították (sub lege et consuetudine ac iure). 24 1481-ben fogott bírák ítélkeztek Kisvárdán Kállai János és egy demecseri (királyi) jobbágy ügyében. A fogott bírák közé nemeseken kívül Kisvárda mezővá­ros bírái és esküdtjei is tartoztak. Az ítéletet az ország és Kisvárda mezőváros szo­kásjoga alapján (consuetudo) akarták meghozni, de a jobbágy a királyi jelenléthez, azaz az országbíróhoz fellebbezett. 2 ' A kisvárdai tanács és szokásjog nyilván azért került be az ügybe, mert Demecseren az érvényesült, és a kisvárdaiakat az alperes jelölhette fogott bírónak. Elképzelhető, hogy ezzel függnek össze azok az adatok, amelyek a falusi bí­róság valamelyik városhoz történő fellebbezésére vonatkoznak. Ide tartozik az em­lített doroszlói ügy is. 2h 1410-ben Bars megye foglalkozik egy vörösvári szökött job­bágy ügyével. Ezt Vörösvár „kormányzata és jogszokása" (secundum moderamen et consuetudinem iuris seu legis prelibate possessionis) szerint kellett elintézni. Ha a jobbágy nem elégszik meg a falu jogszolgáltatásával, akkor „szokott módon" Nagy­szombat város bírájához és esküdtjeihez fellebbezhetett. Amennyiben Vörösvár tör­89

Next

/
Thumbnails
Contents