„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
KUBINYI ANDRÁS: NEMESI SZABADSÁG - JOBBÁGYI SZABADSÁG - FALUSI ÖNKORMÁNYZAT A KÉSŐ-KÖZÉPKORBAN
vénye (lex ipsius possessionis), vagy a nagyszombati bíró és esküdtek a jobbágynak adnak igazat, akkor a földesúrnak kell elégtételt szolgáltatnia. 27 1461-ben a Kolozs megyei Bács falu bírája és négy esküdtje előtt folyt a per a házról, szőlőről, gabonáról és ökrökről. Innen a kolozsvári bíróhoz, attól pedig a kolozsmonostori apátság gubernátorához (a földesúrhoz) történt a fellebbezés. 28 Ezekben az ügyekben is előfordul olykor a földesúri bíráskodás fellebbezési fórumként, azaz az úriszék. Az ügyek egy részében - főleg a bűnügyek többségében - az úriszék az első ítélkezési fórum. Ez nem jelenti azt, hogy ebben a bírónak és az esküdteknek, azaz a faluközösségnek nem volt szerepe, hiszen ők voltak a bírótársak. A viszonylag kevés fennmaradt adat alapján megállapítható, hogy az úriszéki tárgyalásokon a földesúr képviselőjén és a faluközösségen kívül a szolgabíró, vag)' a megye embere is megjelent. 29 Előfordult, hogy az úriszéket több falu számára tartották és olykor hiányzott a megyei ember. Néhány úriszéki adatot közlünk: 1462-ben rablás ügyében a földesúr küldötte, azután a szolgabírák, valamint az összes hospes ítélkeztek. Erről a falu állított ki oklevelet. 30 1463-ban tolvajt végeztetett ki a bekényi úriszék, amelyen a földesúron kívül még 12 falusi esküdt is ítélkezett. (Valószínűleg hiányzott a megye képviselete.) 31 1471-ben a bodrogi Mátyusházán ugyancsak tolvajt akasztottak fel a bírák és esküdtek, mégpedig „ordine iudiciario". A megye egy szolgabírót és három nemest küldött ki az ítélőszékre. Nem biztos, hogy itt a földesúr képviseltette magát. Ha nem voltjelen, akkor a birtokos képviseletét a bíró látta el. 32 Amikor 1477-ben a szepesi káptalan perelte Semsei Lászlót jobbágyköltöztetés miatt (valójában a jobbágyait), akkor a király elrendelte, hogy vagy ő, vagy officialisai, vagy a sacai és pólyi falubírák (Abaúj megye) szolgáltassanak igazságot a megyei szolgabírójelenlétében. 33 Esetenként - főként, ha a perben nemesek vannak érintve - maga a király a falusi bíróságtól átteszi az ügyet a földesúrhoz, sőt még a magasabb bírósághoz is. 1474-ben Mátyás megparancsolja az egyik földesúrnak, hogy vizsgálja felül a Szalk nevű falu „népei és lakosai" (populi et inhabitatores) által hozott ítéletet. Az alperesek szalkiak voltak, így azzal az indokkal intézkedett az uralkodó, hogy senki sem lehet felperes és bíró egy személyben. 34 1492-ben Kisbaráti birtok „bírája és esküdt polgárai" szőlő ügyében akartak két nemes között ítélkezni. Állítólag a földesúr utasította őket, hog) 7 halasszák el a tárgyalást és tegyék át az ügyet eléje. A bíró és az esküdt polgárok azonban lefolytatták a pert, noha az egyik fél nem ment el a tárgyalásra. Ezért a király a személynök elé tétette át az ügyet. 35 A falusi bíróság ingatlant érintő ügyekben elsősorban akkor volt illetékes, ha szőlőről volt szó. Erre már korábban több példát is láttunk. A jobbágyok tulajdonjogát a szőlőkre a királyi kúria elismerte, és ezzel kifejezetten módosította a Hármaskönyvet. 3 ' 1 Szőlőügyek többek között előfordulnak 1422-ben Borbolya faluban, 37 majd 1509-ben Felsőzávot esetében. 38 Az adóssági ügyeket is a falusi bíróság tárgyalta. Ilyeneket találunk 1423-ban Márcfalván 39 , 1436-ban Gércen (vagy Gersén) 40 , 1450-1463 közt Hegyfaluban 41 ,
