„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

KUBINYI ANDRÁS: NEMESI SZABADSÁG - JOBBÁGYI SZABADSÁG - FALUSI ÖNKORMÁNYZAT A KÉSŐ-KÖZÉPKORBAN

gyilkosokat, gyújtógátokat és erőszakos házasságtörőket, amennyiben a településen fogták el őket, a mezővárosok, a falvak, és a (pallosjogi) kiváltsággal nem rendelkező nemesek is megbüntethetik.

6 Ez a falusi bíróságok büntetőbíráskodási joghatóságát ismeri bizonyos esetekben el. Végül a II. rész 13. cím 3. § csak a mezővárosok egy részére - ahol azonban ugyancsak jobbágyok éltek - vonatkozik. Werbőczy elismeri a városok és mezővárosok hiteles pecséthasználati jogát.

7 Számunkra elsősorban az önkormányzat megléte és jellege az érdekes. Az önkormányzat szempontjából a jobbágy lakosságú településeket kétféle módon különböztethetjük meg egymástól. Először a település jogi helyzete alapján: földesúri város, mezőváros és falu; másodszor a birtokos alapján: királyi és királynéi birtok, nagybirtok, kisbirtok. E tanulmányban a városi és mezővárosi autonómiával nem foglalkozom, lényeges a középkori jobbágyfalu. Itt is különbséget jelent önkormányzati szempontból a birtokos személye. Nyilvánvaló, hogy egy kisbirtokon, ahol a jobbágyok együtt élnek földesurukkal, az autonómia kevésbé érvényesülhetett. A középkori falusi önkormányzattal a szakirodalom kevéssé foglalkozott. Horváth Pál és Bolla Ilona kitűnő tanulmánya csak a XIV. század közepéig jut el. Szabó István ugyan számos adatot hoz, azonban együtt tárgyalja a korai és a későbbi helyzetet, majd visszatér a földesúri elnyomáshoz.

8 A továbbiakban kikapcsolom az egyházközségi autonómia kérdését (papválasztás, vitricusok, azaz templomgondnokok), ahol talán a legjobban érvényesült a paraszti közösség önkormányzata, ezzel ugyanis máshol már részletesen foglalkoztam.

9 I. Zsigmond (1387-1437)