„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

ZSOLDOS ATTILA: ISPÁN ÉS VITÉZ

elkövető ispán (comes), vitéz (miles) vagy népből való ember (vulgaris) volt-e. Tár­sadalomtörténet írásunk megállapítása szerint ezek a cikkelyek a szabadok társa­dalmának egyes - vagyoni alapon kialakult - rétegeit állítják elénk." A jelenség - az tudniillik, hogy a tör­vények ugyanazt a ki­fejezést hol tisztség­névként, hol pedig egy társadalmi réteg megnevezésére hasz­nálják - kétségkívül magyarázatra szorul, s e feladat elől még akkor sem térhetünk ki, ha a megoldás ke­resése nem sokban különbözik a sötétben való tapogatózástól. Az ok, ami az „ispán" tisztségnevet egy tár­sadalmi réteg megje­lölésére is alkalmassá tette, végső soron alighanem az lehe­tett, hogy az ispáni tisztséget elnyerők túlnyomó többsége ugyanazon társadalmi csoportból került ki, miközben - s ez lehet az érem másik oldala - az ispáni tisztség elnyerése megerősítette vagy megterem­tette - például a külföldről beköltöző advenak esetében - az ehhez a réteghez illő társadalmi státust. Ez a magyarázat mindenesetre összhangba hozható a törvények azon megfogalmazásával, mely az előkelők csoportját a „születésre és méltóságra nézve nagyobbak" (maiores natu et dignitate) fordulattal írja körül. 12 Az „ispán" szó e sajátos alkalmazásában ugyanakkor meglehetett a maga szerepe annak is, hogy Szent István korában a magyarországi latinság, mely kialakulásának kezdeténél tar­tott, még csak kereste a magyar társadalom struktúrájának leírására alkalmas ter­minusokat. Ezzel lehet összefüggésben, hogy a szó efféle használata csakhamar el­tűnt, s míg Szent István törvénye a más házára támadók között az ispánnal, a vitéz­zel és a népből való emberrel számolt, 13 Szent László úgynevezett II. decretumának ugyanezen bűnnel foglalkozó cikkelye már nemest (nobilis) és vitézt (miles) említ. 14 Szent László (1077-1095)

Next

/
Thumbnails
Contents