„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

ZSOLDOS ATTILA: ISPÁN ÉS VITÉZ

elkövető ispán (comes), vitéz (miles) vagy népből való ember (vulgaris) volt-e. Társadalomtörténet írásunk megállapítása szerint ezek a cikkelyek a szabadok társadalmának egyes - vagyoni alapon kialakult - rétegeit állítják elénk." A jelenség - az tudniillik, hogy a törvények ugyanazt a kifejezést hol tisztségnévként, hol pedig egy társadalmi réteg megnevezésére használják - kétségkívül magyarázatra szorul, s e feladat elől még akkor sem térhetünk ki, ha a megoldás keresése nem sokban különbözik a sötétben való tapogatózástól. Az ok, ami az „ispán" tisztségnevet egy társadalmi réteg megjelölésére is alkalmassá tette, végső soron alighanem az lehetett, hogy az ispáni tisztséget elnyerők túlnyomó többsége ugyanazon társadalmi csoportból került ki, miközben - s ez lehet az érem másik oldala - az ispáni tisztség elnyerése megerősítette vagy megteremtette - például a külföldről beköltöző advenak esetében - az ehhez a réteghez illő társadalmi státust. Ez a magyarázat mindenesetre összhangba hozható a törvények azon megfogalmazásával, mely az előkelők csoportját a „születésre és méltóságra nézve nagyobbak" (maiores natu et dignitate) fordulattal írja körül.

12 Az „ispán" szó e sajátos alkalmazásában ugyanakkor meglehetett a maga szerepe annak is, hogy Szent István korában a magyarországi latinság, mely kialakulásának kezdeténél tartott, még csak kereste a magyar társadalom struktúrájának leírására alkalmas terminusokat. Ezzel lehet összefüggésben, hogy a szó efféle használata csakhamar eltűnt, s míg Szent István törvénye a más házára támadók között az ispánnal, a vitézzel és a népből való emberrel számolt,

13 Szent László úgynevezett II. decretumának ugyanezen bűnnel foglalkozó cikkelye már nemest (nobilis) és vitézt (miles) említ.

14 Szent László (1077-1095)