„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

ÉRSZEGI GÉZA: GÉZA FEJEDELEM ÉS A KERESZTÉNYSÉG

még egyértelműbb azonban, hogy azok a pápai oklevelek, amelyek ennek a fiktív jelentésnek hatására jöttek létre, valamennyien hamisítványok, s mindössze Piligrim passaui püspök jogainak biztosítására szolgálnak. A püspök úgy vélte, hogy a passaui püspökség a római lauriacumi püspöki székhely örököse. Lauriacum a mai Enns helyén az I. században létesült katonai tábor neve volt. Caracalla császár (211-217) idején municípium rangot kapott. Ókeresztény emlékek sora jelzi a kereszténység térhódítását ezen a területen, valamint a hagyomány: itt szenvedett vértanúhalált Szent Flórián. Szent Severinus itteni működése is ismert, sőt 488-ban Lauriacumot mint püspöki székhelyet említik. A 6. században bajorok telepedtek meg ezen a helyen, s az avar uralom múltán Lorch néven élt tovább a település, amelyet a magyar kalandozások miatt megerősítenek, s kapja később ma is használatos nevét az Enns folyóról.

31 Valahol itt húzódhatott a magyar törzsek és a bajorok közötti gyepű, s itt, az Ennsen túl, azaz ober Enns kezdődött a magyar népmesekincsben fennmaradt Óperenciás világ. Jó történeti érzékkel vélhette tehát ígéretesnek a passaui püspök, ha ezekre a forrásokra alapozza érvelését. A keleti térítésre formált jogának elismertetését ugyanis azzal, hogy a passaui püspökség az egykori lauriacumi püspökség jogutódja, csaknem biztosnak vehette. VI. Benedek pápa nevére oklevelet is hamisított, amelyben a pápa a német főpapoknak, a császárnak és a bajor hercegnek tudtul adja, hogy Lauriacumot érseki rangra emelte, ennek jeleként Piligrimnek palliumot küldött és rábízta Pannonián kívül Moesia provinciát, valamint az avarok és a morvák tartományait is.

32 S hogy a salzburgi érsek jogát se érje sérelem, II. Agapitus pápa nevére hamisított oklevélben felosztotta a salzburgi érsekség és a lauriacumi érsek között Noricum provinciát.

33 Az oklevél szerint, a pápa a fuldai apát, Hadamarus leveléből arról értesült, hogy Gellért lauriacumi érsek és Heroldus salzburgi érsek között vita támadt a Noricum provincia feletti joghatóság miatt. Ezért a pápa Noricum nyugati részét, Nyugat-Pannóniát Salzburgnak, keletit részét, Kelet-Pannóniát, az avarok, morvák és szlávok vidékét pedig a lauriacumi érseknek ítéli. Mondanom sem kell, nem járt sikerrel sem a passaui sem a salzburgi egyházmegye vezetője a magyar térítés jogának megszerzésében. Nézzük azonban meg a másik oldalt is! Vajon miként fogadhatták a magyarok a térítőket, a térítési kísérleteket? Géza fejedelem és környezetének megkeresztelkedését a korabeli és a mai történetírók szinte egyformán a feleségének tulajdonítják. A lengyel hagyomány úgy tudja, hogy Meszko fejedelem nővérét, Adelhaidot vette feleségül Géza fejedelem, s mivel az asszony már keresztény volt, neki köszönhető férje megkeresztelkedése.

34 A másik hagyomány ennél sokkal színesebb. Eszerint Géza fejedelem Gyula leányát, Saroltot vette feleségül,

35 s mivel Gyula már Bizáncban megkeresztelkedett, lánya is az lehetett, s így nem csoda, hogy a férje megkeresztelkedésében is szerepe lehetett. A korabeli források érzékletes képet rajzolnak Saroltról. Azt