„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

ÉRSZEGI GÉZA: GÉZA FEJEDELEM ÉS A KERESZTÉNYSÉG

K özhely, hogy a 10. század derekán befellegzett a magyar kalandozá­soknak. Ennek okait kutatva többnyire megállapítják: a külföld fel­készült a magyar kalandozó csapatok elleni védkezésre, s ez a kalan­dozó csapatok sorozatos vereségéhez és végül a kalandozások végéhez vezetett. 1 Kevésbé hangsúlyozott, mit tettek az európai uralkodók, hogy a kalandozó­kat saját hazájukban, a Kárpát-medencében tartsák. Pedig ennek alapvető eszkö­zével, a kereszténység meghonosításával a magyarok lakta vidéken ugyancsak sok tanulmány foglalkozott.­A 10. század derekán több oldalról is megindult a magyarok térítése. Ran­gos forrás emlékezik meg, miként indították meg a térí­tést a bizánciak. Rangosnak azért nevezhetjük e forást, mert maga a görög császár, VII. Konsztantinosz írta le az első térítőpüspöknek a ma­gyarok közé küldését. 948 tá­ján először Bulcsú és Tormás vezérek keresztelkednek meg Bizáncban és hoznak haza öt évre szók) békét. Ezt követő­en maga Gyula fejedelem is Bizáncba ment, ahol megke­resztelték, sőt maga a csá­szár, VII. Konsztantinosz lett a keresztapja. Térítő püspök­nek, Hierotheoszt szentelik fel és Gyula fejedelemmel a magyarokhoz küldik.' 1 Nyugaton az első lépé­seket - úgy tetszik - a pápa, XII. János tette meg 963-ban. Térítő püspököt szentel a magyarok számára. 4 A misszié)t vállaló Zakeust küldi a magyarok közé téríteni egy Szalók nevezetű bol­gárral. Szalók a magyarok között nevelkedett, s a pápai család legszűkebb köré­hez tartozott. Zakeus maga annál kevésbé számított kedveltnek a pápai udvarban. Tanulatlansága, főképpen a teológiában és a humán tudományokban való járat­lansága 3 szinte determinálta, hogy elküldjék a pápai udvarból oda, ahol veszélyek között ugyan, de hasznos munkát végezhetett, vagyis téríteni a magyarok közé. 6 Nincs azonban nyoma annak a forrásokban, hogy Zakeus eljutott volna hozzánk.' A 964 február utolsó napjaiban a Vatikánban tartott zsinaton Zakeus is jelen volt. 8 Hogy mi történt vele később, arról Liutprand cremonai püspök (961­972) tudósít. Liutprand előkelő longobárd családból származott, Provence-i Hu­Taksony fejedelem,

Next

/
Thumbnails
Contents