„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT

1878-ban feleségül vette a székesfehérvári születésű Czeitler Ninát, aki férjéhez hasonlóan elsősorban irodalmi érdeklődésű volt; a helyi újságok - Szabadság, Székesfejérvári Hírlap, Fejérmegyei Napló - számos költeményt közöltek tőle. 1899. március 27-én tiszteletbeli tanácsossá választották. A betegeskedő főlevéltárnok nyugdíjazására 1907. november 25-én került sor. 1919. július 3-án Székesfehérváron hunyt el. 7 Rexa Dezső (Pest, 1872. febr. 28. - Bp., 1964. nov. 19.): levéltáros, művelődéstörténész, író. 8 Székesfejérvár-e, vagy Székesfehérvár? In: A Fejérmegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet Evkönyve 1893. évre. (Szerk.: Hattyuffy Dezső.) Székesfehérvár, 1893. 182-20 l.o. 9 E tárgyban az első publikációk 1888-ban láttak napvilágot, s részint hozzá kötődtek. 10 In: Tanulmányok Budapest Székesfőváros múltjából 9. (Szerk.: Némethy Károly Budó Jusztin.) Bp., 1941. 11 Hattyuffy Dezső, dr. (Rácalmás 1851. október 28 - ?) ügyvéd, a Székesfehérvári és Fejér vármegyei Történelmi és Régészeti Egylet titkára, évkönyveinek szerkesztője. Számos történeti tárgyú cikk, tanulmány szerzője. 12 A községtörténet e korai megjelenését követően csupán Károly János monográfiája tartalmazott a településekre vonatkozó összefoglalásokat, a két világháború között azonban nem jelentek meg ilyen tárgyú írások. 13 Marosi Arnold, (Málics Mihály), (Szilsárkány, 1873. febr. 9. - Székesfehérvár, 1939. jan. 22.): régész, ciszterci rendi tanár. Természettudós, több növénytani, állattani tankönyvet írt. Később a pécsi múzeumba helyezték. 1919-ben Székesfehérvárra nevezték ki tanárnak. Itt múzeumot létesített, amelynek haláláig igazgatója volt. Legjelentősebb munkái között tarthatjuk számon Székesfehérvár művészeti emlékei címmel, a Magyar Művészetben - 1930-ben - megjelent írását. 14 A Fejér Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága Művelődési Osztályának, majd a Fejér Megyei Tanács társadalmi, gazdasági, művelődéspolitikai folyóirataként 1965-1989 között jelent meg, különösen a kezdeti években erős politikai elkötelezettség jellemezte. 15 SZVL. Törvényhatósági bizottsági'jegyzőkönyv 1883. No. 109/1595. 16 SZVL. Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyv 1883. No. 183/ 3518, 3696. 17 SZVL. Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyv 1895. No. 88. 18 SZVL. Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyv 1895. No. 65/2718. 19 SZVL. Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyv 1896. No. 87/3702. 20 SZVL. Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyv 1898. No. 65/1691 21 Károly János (Ráckeve, 1834. ápr. 22. - Székesfehérvár, 1916. jan. 16.): egyházi író, történész. Teológiai tanulmányait 1851-től a székesfehérvári papnevelő intézetben végezte. Bölcsészetet a pesti egyetemen tanult. 1885-től székesfehérvári kanonok és a papnevelő intézet igazgatója, az egyházjog és az egyháztörténelem tanára. Később nagyprépost, majd címzetes püspök lett. 1896 és 1904 között látott napvilágot ötkötetes munkája, Fejér vármegye története címmel.