„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT
terének visszaemlékezéseiből közölt részletek, majd az ugyancsak ebben az évben megjelent, államalapító szent királyunk és Székesfehérvár kapcsolatát bemutató írások. 1995-ben a holocaust 40. évfordulóján ismét az országos események szűkebb térséget érintő hatásának bemutatása került az érdeklődés homlokterébe; a székesfehérvári zsidóság megtelepedéséről, majd a zsidótörvények városi következményeirőljelentek meg tanulmányok. Ekkor tehát érvényesült az a szerkesztői szándék, amely azóta is az egyik fő törekvés, hogy az országos és a szűkebb régiót és Székesfehérvárt érintő kérdések kutatási eredményei egyaránt megjelenjenek a lap hasábjain. 1996-ban többek között a Nagyboldogasszony bazilika, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc kérdése szerepelt a leghangsúlyosabban e rovatban. A következő évben a kutatási eredmények közlése még szélesebb skálán mozgott. Ez évben két írást közöltek Gosztonyi Pétertől; értékes tanulmányjelent meg Székesfehérvár török kor előtti zenei múltjáról; a Géza fejedelem halálának 1000. évfordulóján tartott tudományos tanácskozás több tanulmánya is ekkor látott napvilágot, de a múltidézés a Prohászka-kutatás újabb eredményei mellett számos székesfehérvári vonatkozású tanulmányra is kiterjedt. 1998-ból elsősorban az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára megjelent szám emelhető ki. 1999-ben a megújult külső mellett, elsősorban a kutatók témaválasztásának gazdagsága, így a dolgozatok sokszínűsége volt jellemző. Összességében elmondhatjuk, hogy az Árgus eredeti célkitűzéseit nem adva fel, változtatott a lap indulásakor leszögezett koncepcióján és helyesen felismerte, hogy a történeti kérdéseknek is helyet kell adnia, hiszen Székesfehérváron, de Fejér megyében sincs olyan fórum, amely e területnek teret biztosítana, s nincs olyan annales jellegű kiadvány sem, amely a történeti jellegű kutatásoknak publicitást adna. A folyóiratokban megjelenő történeti tárgyú tanulmányok mellett kevés kötet tudósított a város múltjáról. Az ezredéves évfordulóra történő felkészülés jegyében elsőként Fejér megye kereste meg Székesfehérvárt monográfia készítés ügyében. 1883 Károly János monográfiájának címlapja (1898)
